Az 1956-ról folyamatosan kamuzó színész-rendező elhunyt édesanyja emlékére hivatkozva nem hajlandó elismerni, hogy Pruck Pál van a fotón, amivel turnézik. Azt is állítja: bármelyik pillanatban belehalhat abba, hogy a forradalomban többször is kivégezték.
A Dózsa László-ügy miatt távozó Horváth Miklós cáfolja, hogy az 1956-os Emlékév történészszakmai vezetője lett volna, és Schmidt Mária helyett is bocsánatot kér a Pruck családtól.
Folytatódik a magyar politika egyik legszimbolikusabb ügye: Schmidt Mária még mindig nem ismerte el, hogy Pruck Pál van a híres 1956-os fotón, de a közalapítvány maximálisan támogatja, és találtak egy felelőst a botrányért.
„Dózsa egész életében kiállt a forradalom mellett, Pruck megtagadta azt és a kádári propaganda szolgálatába állt. Azon a kamaszkori fényképen egy forradalmár van” – mondta a kormánybiztos.
Az 1956-os Intézet is megírta, hogy nyilvánvalóan Pruck Pál van a fotón, aminek értelmében Schmidtnek, ahogy ígérte, bocsánatot kellene kérnie, de nem hajlandó. Ebben a sztoriban most már szinte minden benne van, gyönyörűen jellemzi a kormányt.
Az 1956-os Intézet történészei elvégezték a munkát, amire Schmidt Mária egy rádióinterjúban utalt, hogy el kell végezniük. Nincs kétség, a kormánybiztos, ahogy ígérte, bocsánatot kérhet a Pruck családtól, Dózsa László pedig hivatalosan is egy bohóc.
Dózsa László fantasztikus története után a Kossuth téri sortűzről is készített egy filmet a rendező, ami azt ígéri, hogy bemutatja a vérengzés valódi felelőseit. A fehérballonos olyan összeesküvést leplez le, hogy attól még Havas Szófiának is ketté állna a füle.
Még a Szigetre tette ki az 1956-os Emlékbizottság, de még mindig nem vették le, ahogy azt sem ismerték el, hogy Pruck Pál látható a képen. (Bónusz: megtaláltuk Dózsa László elfeledett, harmadik halálát is!)
Összeszámoltuk: három igazán értékes és szórakoztató forradalmi tartalom készült a hatvanadik évfordulóra. Egyikhez sincs köze a romkocsma dekorációkkal, forradalmi koktéllal és halszagú Magyarországgal operáló emlékbizottságnak.