Az osztrákok fantasztikus teljesítményre képesek, ha a legmagasabb szinten leplezik le őket.

Be is ragadt a sűrű aljnövényzetbe, az ügyeletes rendőr telefonon tartotta benne a lelket.

Miután tavaly nyáron megjelent egy tanulmány a Science magazinban arról, hogy a klímaváltozást legegyszerűbben és legolcsóbban több milliárd hektárnyi terület erdősítésével lehetne lassítani, világszerte fásítási mozgalmak kezdtek szerveződni.

Bejártuk azt az erdőt, ami különleges védelmet kapott a Hortobágyon. Ha beválik a rendszer, a többi nemzeti park is követheti a példáját.

Az Alkotmánybíróság most megsemmisítette ezeket a részeket, így többé nem lehet általános a tarvágás az állami erdőkben.

És a száraz évszak még el sem kezdődött.

A 2030-as évekre elnyelőkből kibocsátókká válhatnak egy új tanulmány szerint, ez teljesen átírhatja a klímamodelleket, rosszabb a helyzet, mint gondoltuk.

Egy 63 éves nő a tulajdonosa, azóta már elhunyt férjétől kapta még középiskolás korában. Egy finn bádogos találta meg, kinyomozta kié, és visszaküldte neki.

Egyelőre nem vághatnak ki több fát, amíg a bíróság nem dönt a környezetvédők beadványairól.

Az erdészeti szakszervezet vezetője szerint teljes kudarc lett az országos kampány.

Sok ígéret, pár ígéretes projekt az egyik oldalon, szűnni nem akaró erdőirtások a másikon: évtizedes mérleg készült az erdők helyzetéről.

Kitört a bioakusztikai forradalom, és a kutatók abban bíznak, végre kiderül melyik természetvédelmi módszerek hatásosak és pontosabb képünk lehet a klímaváltozás hatásairól is.

A bukaresti parlament megteremtette a jogalapot ahhoz, hogy az erdészek halált okozó fegyverekkel járőrözhessenek, és használhassák is őket.

Hirtelen mindenki akar tenni valamit a klímaváltozás ellen, de azért érdemes megkérdezni a szakértőket, mit és hova érdemes telepíteni.