A főképviselő leszögezte, hogy Orbán Viktor látogatása kizárólag a Magyarország és Oroszország közötti kétoldalú kapcsolatok keretében zajlik.

A miniszterelnök a kampányban kockázatos módon, de nem teljesen alap nélkül Brüsszel elfoglalását vizionálta. Az európai szélsőjobbos áttörés azonban elmaradt. Az Európai Bizottság vezetője az lett, akit Orbán nagyon nem akart.

Az uniós állam- és kormányfők megállapodása alapján António Costa lesz az Európai Tanács elnöke, Kaja Kallast pedig kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek jelölik.

A miniszterelnök azt is elmondta, hogy nem tudja támogatni Ursula von der Leyen újrázását az Európai Bizottság élén.

Az uniós állam- és kormányfők az EU-csúcson másodszor próbálják meg kiválasztani az uniós intézmények vezetőit. A három nagy pártcsalád már megegyezett a személyekről, de Giorgia Meloni és Orbán Viktor még így is bekavarhat.

António Costát a Tanács élére, Kaja Kallast pedig kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek jelölnék.

Fontos a jó benyomás, mert július 1-jétől Magyarország lesz az Unió soros elnöke.

A miniszterelnök politikai igazgatója az Egyesült Államok és Európa együttműködéseit is segítené, de csak ha a novemberi amerikai elnökválasztáson Trump és a republikánusok győznek.

A legnagyobb európai parlamenti frakció viszonya 2018-ra romlott meg a Fidesszel, majd 2021-ben egy rájuk szabott törvénymódosítással gyakorlatilag elküldték őket. Kormánypárti szövetségesük azóta is a Néppárt tagja.

Bár az Európa-napon ez nem látszott, a felszólaló Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter alkalmatlannak tartja az eseményt szervező uniós intézményeket. A Bizottság magyar képviseletének vezetője nem érti a brüsszelezést.

Az EP-képviselő szerint viszont az elmúlt hetek magyarországi tüntetései azt bizonyítják, hogy van remény a rendszer leváltására.

Iránról, Izraelről, Gázáról és Ukrajnáról tárgyalnak az uniós állam- és kormányfők az EP-választás előtti utolsó csúcstalálkozójukon. De az uniós gazdaság versenyképessége is szóba kerül majd.

A júniusi EP-választás után új elnöke lesz az Európai Bizottságnak. A pozícióra Ursula von der Leyennek van a legtöbb esélye, de könnyen előfordulhat, hogy a befutó egy most még ismeretlen külső szereplő lesz.

Csak Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban hozott érdemi döntést az Európai Tanács. A konfliktusos témákban nem tudtak megegyezni az uniós állam- és kormányfők, és ez egyiküket sem zavarta igazán.

Gázával kapcsolatban pedig azonnali, fenntartható tűzszünethez vezető humanitárius szünetre szólított fel.