A magyar miniszterelnök szerint az európai politika új korszaka kezdődik. A Fidesz az Osztrák Szabadságpárttal és a cseh ANO-val lép szövetségre, de várnak további pártokat is.
A magyar miniszterelnök azonban folytatja a munkát, hogy visszavegye Brüsszelt.
A miniszterelnök a kampányban kockázatos módon, de nem teljesen alap nélkül Brüsszel elfoglalását vizionálta. Az európai szélsőjobbos áttörés azonban elmaradt. Az Európai Bizottság vezetője az lett, akit Orbán nagyon nem akart.
Az uniós állam- és kormányfők megállapodása alapján António Costa lesz az Európai Tanács elnöke, Kaja Kallast pedig kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek jelölik.
A hivatalos megbeszélés előtt a magyar miniszterelnök váratlanul odalépett az ukrán elnökhöz.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy nem tudja támogatni Ursula von der Leyen újrázását az Európai Bizottság élén.
Az uniós állam- és kormányfők az EU-csúcson másodszor próbálják meg kiválasztani az uniós intézmények vezetőit. A három nagy pártcsalád már megegyezett a személyekről, de Giorgia Meloni és Orbán Viktor még így is bekavarhat.
Ezért Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek kellett kiadnia a nyilatkozatot.
António Costát a Tanács élére, Kaja Kallast pedig kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek jelölnék.
Fontos a jó benyomás, mert július 1-jétől Magyarország lesz az Unió soros elnöke.
Claudiu Târziu szerint ők eddig sem akadályozták Orbánék felvételét.
Elfogadták a 14. szankciós csomagot, ahogy Josep Borrell korábban beharangozta, Magyarország kihagyásával döntöttek róla.
Az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint hiába ajánlottak olyan alkut Orbánnak, mint a NATO, arra is nemet mondott.
A Szuverenisták tagja lenne a Mi Hazánk EP-képviselője is, a német AfD vezetésével ők lehetnek a harmadik EU-szkeptikus, populista, szélsőjobboldali frakció.
A miniszterelnök politikai igazgatója az Egyesült Államok és Európa együttműködéseit is segítené, de csak ha a novemberi amerikai elnökválasztáson Trump és a republikánusok győznek.