Egy nap alatt több száz embert vettek őrizetbe országszerte, akik palesztinpárti - és gyakran Izrael-ellenes fennhangú - tüntetéseken vettek részt a nagy amerikai egyetemeken. Mindeközben zajlik azoknak a gázai tömegsíroknak a feltárása, amikben sebesülten, meztelenül vagy megkötözött kézzel találhattak közel háromszáz palesztin áldozatot két kórház területén.
Felmerült a háborús bűn gyanúja.
A dél-amerikai ország 2009-ben egyszer már felmondta a kapcsolatait Izraellel, szintén Gáza miatt.
Az újabb jelentés szerint a megszállt ukrán városokban polgári létesítményeket lőttek, nőket erőszakoltak meg és gyerekeket hurcoltak el.
A Pentagon eddig ellenezte a közös munkát, mert így az ICC a külföldön szolgáló amerikai katonák ügyében is illetékes lehetne.
„Nem tudom, hogyan tudott belenézni a megszállók bűneitől szenvedő emberek szemébe, és nyugodtan leírni azt, amit végighallgatni sem tud senki nyugodtan” – mondták a 37 éves ukrán íróról, Viktorija Amelináról, a karamtorszki éttermet ért rakétacsapás egyik áldozatáról.
A BBC nyomozása szerint brit kommandósok több mint 50 rabot végezhettek ki. A kormány elismerte, hogy bizottság vizsgálja a vádakat.
Az amerikai nagykövet megint keményen odaszólt. Szerinte aggodalomra ad okot, hogy a kormány Oroszországra támaszkodik, miközben az „megpróbálja lefejezni demokratikus szomszédját".
Az orosz-ukrán háború és az etiópiai polgárháború miatt jelentősen emelkedett az áldozatok száma.
Fulgence Kayishema a vád szerint mintegy kétezer tuszi menekült lemészárlásáért felelős, huszonkét évig bujkált.
Ukrajna azzal vádolja Magyarországot, hogy energiaüzletekkel finanszírozza az orosz háborús bűnöket.
2020-ban lemondott, hogy magánszemélyként nézhessen szembe a vádakkal. Most eljött az ideje a szembenézésnek.
Jelentést készített az ENSZ missziója.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök szerint az elfogatóparancsok annyit érnek, mint a vécépapír.
Jogi kiskapu miatt nehezen tudnák a vádlottak padjára ültetni az orosz elnököt.