Az ársapka sem a termelőknek, sem a beszállítóknak, de valójában a fogyasztóknak sem éri meg. A meghosszabbított burgonya-árstopon keresztül megpróbáljuk szemléltetni, miért nem.

Az elkövetők a legtöbb esetben elsősorban élelmiszert loptak.

Összességben 15-19,5 százalék közötti inflációval számolnak. Ehhez szerintük a cégek profitnövekedése is hozzájárul.

A jegybank nem tartja kizártnak, hogy 2023-ban 19,5 százalékos lesz az éves átlagos pénzromlás. Az év elején nagyon magas, de az év végére egy számjegyű lehet az adat.

Még az idén bejelentenek a családtámogatásokkal kapcsolatos intézkedéseket.

Az MNB blogján megjelent cikk szerint az ársapkák nem csökkentették, hanem növelték az inflációt. A kereskedők brutálisan felemelték az ársapkáshoz hasonló termékek árát, és az üzemanyagért most jóval többet fizetünk, mint amennyit az olaj ára emelkedett.

Közgazdasági tapasztalatok szerint gyakorlatilag lehetetlen úgy leszorítani a pénzromlás ütemét, hogy az ne eredményezzen reálbér- és fogyasztáscsökkenést. A fogyasztás már csökken, az infláció viszont felfelé kúszik, és ott is marad sokáig.

23,1 százalék.

Hiába jelentette be Orbán Viktor látványosan a 15 százalékos emelést, az Mfor számításai szerint a nyugdíjasok felénél ez kevesebb mint 21 ezer forint növekedést jelent havonta.

Az élelmiszer-infláció 44 százalékos.

A novemberi inflációs adat nem tett jót az árfolyamnak.

Az élelmiszerek ára 43,8 százalékkal emelkedett novemberben. És még nincs vége, a hatósági benzin kivezetése decemberben rátesz még egy lapáttal a pénzromlásra.

A KSH ma közli a fogyasztói árak októberre vonatkozó változásait.

Így már csak 84,39 százalék, de nem mindenki hisz az állami statisztikának.

A várt 2 százalékos csökkenés helyett októberben 2,9 százalékkal csökkentek a termelői árak az előző havihoz képest az euróövezetben.