Netanjahu naponta pusholja Trumpnál a „négy-hét napos, intenzív” háború tervét, de izraeli elemzők szerint csak azért, hogy megőrizze hatalmát a választási vereség után.
A négy ország közös nyilatkozata szerint 150 ezer sátor és más létfontosságú segélyszállítmány vesztegel a határon.
Gadi Eisenkotnak most 28 napja lesz arra, hogy megpróbálja megalakítani az új kormányt, amely időtartam szükség esetén további 14 nappal meghosszabbítható. A választáson egyik blokk sem szerzett többséget a parlamentben.
A republikánusok megsemmisítő veresége a félidős választásokon a külpolitikában döntő változást ugyan nem hozhat, mégis lehet számítani arra, hogy egyes kulcsfontosságú ügyekben kompromisszumra kényszerítik az elnököt.
Az amerikai alelnök szerint a választási vereség elemzését mindenképp az iráni háborúval kell kezdeni.
Az egyik legkeményebb kampány Michigan államban ment, ahol pár nappal a választás előtt El-Sayed demokrata kihívója is átállt a republikánusokhoz, de ez sem volt elég a progresszív jelölttel szemben.
Az elnök szerint Izraelnek már nincs is szüksége a pénzre, a bejelentést pedig pont a félidős választások napjára időzítette.
Az év egyik legnagyobb vihart kavart dokumentumfilmje, a NAZA inkább működik másfél órás riportvideóként, mint filmművészeti alkotásként. Úgy nézve viszont sokkoló és fontos.
Netanjahu pártja és szövetségesei rosszabbul teljesítettek, mint négy éve, az Eisenkot vezette ellenzéknek viszont nehéz lesz megfelelő koalíciós partnert találni.
A szavazatok feldolgozásának 91 százalékánál fix, hogy marad a patthelyzet, hetekig tartó bizonytalanság jöhet.
Nem igaza van, hanem igaza lesz.
Jichák Hercog azt mondta, nem tartja magára nézve kötelező érvényűnek az eddigi szokásjogot.
A szerb belügyminisztérium vörös fokozatra emelte a terrorfenyegetettségi készültséget az országban.
Netanjahu és Ejzenkot sem áll úgy, hogy biztosítani tudják a többséget.
50 helyet jósolnak a mindent túlélő miniszterelnöknek és szövetségeseinek, 52-53-at a zsidó és 17-18 helyet az arab ellenzéknek.