A kutatók szerint a veszteség legalább 27 cm-es emelkedést jelent, függetlenül attól, hogy milyen intézkedéseket tesznek a klímaváltozás megfékezésére.

Megjelent a 444. oldal legújabb része, amiben Tóth Krisztina íróval beszélgettünk az olvasás kultúrájáról.

A nem végleges adatok alapján Kelet-, Délkelet- és Dél-Angliában az idei július volt az eddigi legszárazabb.

Idén nyáron Magyarországon is minden eddiginél látványosabbak lettek a klímaválság hatásai: erdők égtek le, tavak, patakok tűntek el. Közben már azt is látjuk, hogyan gerjeszt konfliktusokat a vízhiány.

António Guterres szerint még dönthetünk másképp is, de nincs ország, amely megúszhatja a klímakatasztrófát.

A spanyol meteorológiai szolgálat, az Aemet szerint szokatlanul forró júniusra kell számítani.

Tavaly 11,1 millió hektár tűnt el.

Madagaszkáron százezren voltak kénytelenek elhagyni otthonaikat, Malawi és Mozambik is súlyosan érintett.

Az elmúlt 50 évben keletkezett hő több mint 90 százalékát az óceánok nyelték el.

Egy friss tanulmány szerint 2021 legpusztítóbb természeti katasztrófái összesen 170,3 milliárd dollárnyi kárt csináltak. A legtöbb kárt a heves esőzések, ciklonok és áradások okozták.

A természeti tüzek nyomán globálisan 1,76 milliárd tonna szén-dioxid került a légkörbe.

Szubtrópusi áramlatok tettek be a télnek.

A podcast mai adásában Bart István klímapolitikai szakértővel beszélgetünk a 26. ENSZ klímacsúcs eredményeiről, arról, hogy merre halad ezután a globális klímapolitika, és hogy más hasonló tárgyalásokkal összehasonlítva siker vagy kudarc volt a glasgow-i tárgyalás.

Pedig a brit kormány azt ígérte, klímasemleges lesz a 26. ENSZ klímacsúcs.

Szél Bernadett szerint szlovák kollégájához, Zuzana Caputovához hasonlóan repülhetett volna menetrendszerinti járattal is.