Eddig nem jutottak szóhoz a hurrikánok mellett.

Karácsony Gergely visszalépése után most Dobrev Klára és Márki-Zay Péter próbálta eldönteni, melyikük a zöldebb. A hódmezővásárhelyi polgármester büntetné a szemetet égetőket, Dobrev szerint viszont a legszegényebbeket inkább segíteni kell.

Piaci szereplőket akarnak bevonni, és szinte mindenhova engedélyeznék a turbinaépítést.

A Greenpeace-t nem győzték meg a jelöltek programjai, ezért a rendezvényen kérdezik őket, mit tennének a klíma- és ökológiai válság megfékezéséért.

A klímaváltozás és a munkaerőhiány is alaposan megtépázza a hazai gyümölcstermesztést, ami a következő években tovább fog zsugorodni.

Thunberg harminc évnyi „bla, bla, bla”-val vádolta a vezető politikusokat.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete megjósolta, hogy milyen hatással lesz a globális felmelegedés Közép- és Nyugat-Európára.

Azt is csak akkor, ha az üvegházhatású gázok csökkentésére hozott stratégiájukat tartani tudják az országok.

Ketten kórházba kerültek. A kancellárjelöltek megígérték: a választások után leülnek velük.

Egy tudósokból és vállalkozókból álló csapat alapított is erre egy céget, már csak pár mamutembriót kéne összehozniuk.

Az évgyűrűk sokkal többről árulkodhatnak a fa életkoránál, és az elmúlt évtizedekben egyre jobban hozzáférünk ezekhez az információkhoz. Interjú Kern Zoltánnal, a Földtani és Geokémiai Intézet kutatójával.

Az előrejelzések szerint csak a szubszaharai térségben 86 millióan hagyhatják majd el mostani lakhelyüket.

Afrika Szaharáról délre eső része van a legrosszabb helyzetben.

Augusztus végéig 74 260 hektárnyi terület égett le Spanyolországban az erdőtüzek miatt.

Fontosak az egyéni döntések, de önmagukban nem sokat érnek: a klímakatasztrófa elkerüléséhez rendszerszintű változások kellenek. Többek között erről szól a vezető amerikai klimatológus, Michael E. Mann idén megjelent könyve.