Nyílt levelet írtak a kormánynak, mert szerintük „ez a rendszer aránytalanul korlátozza a tiltakozó tanárok sztrájkjogát, majd megtorlással igyekszik elhallgattatni őket”.

A szankció az új kvóta, de ki lesz a „háborúpárti brüsszelizmus” megtestesítője a nyilvánosságban? Válság elől kommunikációs invázióba menekül a Fidesz.

A kormányinfóig nem tudtak várni a hírrel.

Az ingatlanokat csak a meghatározott feladatok ellátása érdekében használhatják.

A már amúgy is kitolt határidő hamarosan lejár, 51 CAF érkezhetne Budapestre évekkel ezelőtti árakon, ám a kormány nem járul hozzá az újabb EIB-s hitelfelvételhez. Uniós források jelenthetnének kiutat, de az esélyek egyre szerényebbek.

Utódja el se tudja képzelni, miféle gondolkodásmód tette ezt lehetővé.

Eddig is minden törvényt úgy nyomtak át, hogy arról sem a szakmával, sem a civilekkel nem egyeztettek.

A miniszterelnök időben gondoskodott arról, hogy hatalma ne inoghasson meg akkor sem, ha a gazdasági krízis történelmi mélységekbe taszítaná az országot.

Először csapott össze a parlamentben kormány és ellenzék a katatörvény elfogadása és a rezsicsökkentés megvágása óta. A Fidesz mindenért a szankciókat okolja.

A törvény vitájában rendre csak pár foglalkozás hangzott el, pedig ez a változás sokkal többeket érinthet. Megpróbáljuk összeszedni, kiket.

Június közepe óta nem kommentálta a leértékelődést a kabinet.

A hitelmoratórium, a kamatstop és a csirkefarhátstop is marad részint az év, részint október végéig.

Egyszerű útszéli rablásnak tartják. Nagy Márton gazdasági miniszternek pedig elküldik a Közgazdaságtudomány a hülyéknek című könyvet.

Orbán bejelentése szerint a bankoknak, biztosítóknak, nagy kereskedelmi láncoknak, energiaipari és kereskedő cégeknek, telekommunikációs vállalatoknak és légitársaságoknak kell befizetniük az extraprofitjuk nagy részét.

Közzétették a miniszterek hatásköreit.