A statisztikai hivatal szerint márciusban haltak meg kiugróan sokan Magyarországon, a napi jelentések szerint áprilisban.
80 százalék felett van azok aránya, akik már beoltatták, biztosan beoltatnák, vagy talán beoltatnák magukat.
Elsősorban az üzemanyagárak drágulása adta az infláció lendületét.
Hónapokon át folyamatosan nőtt azoknak az aránya, akik biztosan tervezik beoltatni magukat, a múlt héten mértek először stagnálást. Kicsit csökkent az oltást biztosan elutasítók aránya.
Ezeknek az árát erősen befolyásolja a jövedéki adó változása.
Az év első három hónapján a Dél-Dunántúlon nőtt a leginkább a halálozások száma, Budapesten a legkevésbé.
Az Emmi-nek fogalma sem volt, de Szél Bernadett kikereste a KSH adatai között.
Közel hatmillió felnőttre igaz, hogy biztosan vagy talán beoltatná magát, esetleg már meg is kapta az első adagot.
Januárhoz képest 11,7, az egy évvel korábbihoz képest 16,1 százalékos volt a visszaesés.
Bár szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményükben azt írták, hogy a leghatározottabban visszautasítják cikkünk állításait, szerzőnk viszontválaszában rámutat, hogy valójában megerősítették azokat.
Érthetetlen, miért kockáztatja a KSH elnöke hivatalának hitelét olyan adatok önkéntes közzétételével, amelyekről könnyen kimutatható, hogy valótlanok. Nagyon káros lenne, ha a lakosság bizalma a számaink gondozásával megbízott hivatalnokokban is megrendülne.
Sőt, Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint a foglalkoztatási ráta is azért emelkedhetett meredeken, mert már a gyesen, gyeden lévők is foglalkoztatottnak számítanak.
Az első mérés adataihoz képest több, mint három és félszer annyian szeretnék kérni a koronavírus elleni oltást.
Pedig ez fontos adat, mert a kormány szerint ez mutatja meg a járvány elleni védekezés sikerét.
Így aztán már jobbak is a mutatók.