Az Európai Unió történetéhez hozzátartoznak az elbukott népszavazások, az izlandi referendum azonban kényes pillanatban érte Brüsszelt. Mit jelenthet az EU jövőjére nézve ez az eredmény?

Itt van Európa válasza a Carney-beszédre: Mario Draghi arról beszélt, hogyan maradhat politikai értelemben életben Európa az új világrendben. A többsebességes Európaként is értelmezhető pragmatikus föderalizmus lényege az önkéntesség: aki kimarad, lemarad.

Európa sokáig úgy tett, mintha nem akarna több lenni laza szövetségnél, de az utóbbi években rákényszerült a változásra. Ettől még nincs a nyakunkon a belga kalauzokból álló junta, de Trump fenyegetőzése és az orosz veszély meglepő reakciókat vált ki a kontinensen.

Giorgia Meloni már három éve kormányon van. Bár ez nekünk 15 év Orbán-kormány után meglepőnek tűnhet, Olaszországban ez már dobogós teljesítmény. De hogy lett a neofasiszta pártban karriert indító Giorgia Meloniból megbízható európai szövetséges? És hol látszik Orbán barátságának hatása?

Vétójogok elvétele, támogatásszigor, elzárkózás Kína elől: a Draghi-jelentés a versenyképesség érdekében mindent újragondolna, de épp fordítva, mint amit Orbánék szeretnének.

Májusban moszkvai látogatást is tervezett, de a szankciók miatt ebből nem lett semmi.

Az olasz miniszterelnöknek nem sikerült többséget szereznie a parlamentben maga mögé.

A kormánynak gyakorlatilag annyi, előrehozott választások várhatók.

Hiába akarta visszaadni tisztségét a miniszterelnök a kormánykoalíció felbomlása miatt.

Döntését a kormánykoalíció néhány órával ezelőtti megszűnésével indokolta.

Ha nem sikerült feloldani a vitát az egyik kormánypárttal, akkor az még idén előrehozott választásokat eredményezhet.

A Gazprom a vezetékek karbantartási problémáit okolja.

A francia elnök kapta a legjobb helyet a Kijevbe tartó vonaton.

Volomidir Zelenszkijjel tárgyalnak Ukrajna uniós tagjelölti státuszáról.

Az Európai Bizottság első értékelése szerint ezek a követelések sérthetik az uniók által Moszkvára kivetett pénzügyi szankciókat.