Három évvel azután, hogy a mianmari hadsereg etnikai tisztogatásba kezdett az ország északi, muszlimok lakta államában, Arakánban, két közkatona videón vallott a tömeggyilkosságokról. Ez fordulatot hozhat a népirtást feltárni hivatott eljárásokban.
Szlovéniában korlátozzák a tömegközlekedést, Mianmar kikéri magának, Indonéziában is van fertőzött miniszter, Kínában pedig eltűnt valaki, aki kritizálta az elnököt a védelem hiányosságai miatt.
Az országot kormányzó Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Csí védte Mianmart a hágai Nemzetközi Bíróság előtt, de nem tudta bebizonyítani, hogy nem népirtás volt, amit a buddhista többségű ország milíciái elkövettek a muszlim rohingya kisebbség ellen.
„Lehet-e népirtásra irányuló szándéka egy olyan kormánynak, amely aktívan nyomoz, büntetőeljárást indít katonák és tisztek ellen, akiket bűncselekmények elkövetésével vádolnak, és meg is bünteti őket?” - tette fel a kérdést Hágában.
Jelentésükben elismerik, hogy az ország civil vezetőjének nincs hatalma a hadsereg felett, de törvényhozási többségét kihasználva a rohingyákat diszkrimináló törvényeket módjában állt volna megváltoztatni.
A megbeszélésen elhangzott, hogy Mianmar és Magyarország számára az illegális migráció jelenti az egyik legnagyobb kihívást, és mindkét helyen felmerült az egyre növekvő muszlim népességgel való együttélés kérdése.
A jelentés szerint a hadsereg félelemben tartja a lakosokat, és Aung Szan Szú Kjí, a végrehajtó hatalom tényleges vezetője szemet huny a jogsértések felett.