Szent kötelességnek nevezte, hogy a NATO minden tagállamának minden négyzetcentijét megvédje az USA. Ugyanakkor újra elmondta, hogy Ukrajna területére nem lépnek nyugati katonák.

A NATO főtitkára megismételte: „nem küldünk sem csapatokat ukrán földre, sem NATO-vadászgépeket az ukrán légtérbe”.

A CNN-nek a Pentagon tisztségviselője azt mondta, hogy a NATO eddig 17 ezer tankelhárító rakétát és 2000 Stinger légvédelmi rakétát küldött az ukrán hadseregnek.

Az ukránok nagyon szeretnék, ha lezárná a NATO a légterüket, de erre jó eséllyel nem fog sor kerülni.

Sauli Niinistö finn államfő a NATO-csatlakozást egyelőre nem tartja időszerűnek, de Washingtonban is elmondta, hogy hazájának joga lenne kezdeményezni a csatlakozást.

A külügyminiszter azt mondta, „Magyarország szempontjából megnyugtató hír, hogy nem született ma semmilyen olyan döntés, aminek nyomán egy közvetlen NATO-Oroszország konfliktus jönne létre”.

Moszkva és Peking szoros stratégiai kapcsolatot alakított ki, Hszi és Putyin személyes szövetségesként tekintenek egymásra. Ukrajna lerohanása után a kínaiak az „oroszbarát semlegesség” felé mozdultak el, de ahogy durvul a harc, egyre bátrabban küldenek olyan üzeneteket, hogy nem tetszik nekik Putyin háborúja.

Térképes összefoglaló az ukrajnai háború fejleményeiről.

Az orosz diktátor azt mondta, a NATO-országok agresszív kijelentései és „illegitim” szankciói miatt tette ezt.

Újabb alakulatok közelítenek Kijev felé, az idő viszont Moszkva ellen dolgozik, mert egyre nagyobb ütemben érkeznek fegyverek a NATO-szövetségesektől.

Egy sikeres gerillaháborúhoz szükség van biztonságos hátországra is, amit viszont Oroszországnak elemi érdeke volna felszámolni. Amit mérlegelni kell, hogy mi a kockázatosabb: ha az orosz hadsereg békében vonulhat fel a NATO keleti határán, vagy ha közben gerillák zaklatják.

A második világháború óta nem volt olyan súlyos fegyveres konfliktus Európában, mint ami csütörtök hajnalban robbant ki Oroszország és Ukrajna között. Mi lesz ebből?

Erről Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beszélt a szervezet stratégiai koncepciójáról szóló hágai konferencián.

Egyszerre kárhoztatta és használta is a liberális nyugati érveket, amikor lényegében hadat üzent Ukrajnának. Fenyegetett is, de jámbornak is mutatta magát. Sajnálkozott a Szovjetunió szétesése miatt, de támadta a kommunistákat is. Mindent összekevert, és felkavarta ezzel a világot.

De a NATO-főtitkár arra kérte Kijevet, ne reagáljon elhamarkodottan az ismétlődő orosz agresszióra sem.