Háborús bűnökkel vádolt dzsihadista pere kezdődött el a hágai bíróságon. Al-Hasszán volt a „rendőrfőnök”, amikor Timbuktut elfoglalták az iszlamisták, és brutális rendszabályokat vezettek be. Védői szerint nem biztos, hogy a vádlott állapota alkalmas a meghallgatásra.

Ő az első szudáni, aki a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt felel háborús bűneiért.

Az amerikaiak tetteit is vizsgálják, igaz, megbüntetni nem fogják tudni őket.

Emberiesség elleni és háborús bűncselekményekkel vádolják.

Bosco Ntaganda gyilkosságért, nemi erőszakért és gyerekkatonák besorozásáért is felelt a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt.

Alfred Yekatomot azzal gyanúsítják, hogy egy kb. 3000 fős milíciát vezetett a keresztény anti-Balaka mozgalomban, ami szisztematikusan támadta az afrikai ország muszlim közösségének tagjait.

John Boltont az háborította fel, hogy a bíróság vizsgálná amerikai katonák Afganisztánban elkövetett cselekedeteit.

Ez nem jó hír a főparancsnok, de Aung Szan Szú Kji számára sem.

Az ENSZ-illetékesek szerinte alaptalanul támadták őt, és az ICC – ami azt vizsgálja, történtek-e emberiesség elleni bűncselekmények a kábítószerellenes akciók során – megsérti a méltányos jogi folyamatokat.

Kadirovot francia melegszervezetek jelentették fel a Nemzetközi Büntetőbíróságon.

Először került valaki kulturális javak megsemmisítéséért a Nemzetközi Büntetőbíróság elé. A vádlott mindent bevallott és bocsánatot kért. A happy end viszont elmaradt: sokak szerint ennek így semmi értelme, a komolyabb bűnöket pedig meg lehet úszni.

Azért ennél lehetnek gyorsabb és hatékonyabb eszközök is az iszlamisták ellen.

Mathieu Ngudjolo Chui kelet-kongói hadurat egy falu lemészárlásával vádolták, de a bíróság szerint a vád nem tudta bizonyítani, hogy Chui valóban részt vett a támadásban.

Palesztina a bíróság tagja lesz, ezért a szervezet vizsgálhat izraeli háborús bűnöket is. Izrael szeretné elérni, hogy a bíróság többé ne kapja meg a működéséhez elegendő pénzt.