Valóban ajánlatot tehetett Orbán a NIS olajcég minden orosz részvényére, ám szerb lapértesülések szerint nem csak a magyarok érdeklődnek.
Az oroszokkal is újra tárgyalna a gázról és olajról, és közben a Molt hozhatják helyzetbe a Balkánon. A magyarok fő szankcióelkerülőként használnának ki a szankciókat, de nem tudjuk, mi ennek az ára.
A kormány segítene a fővárosnak, de feltételei vannak, derült ki a Gulyás Gergely által tartott Kormányinfón. Amikbe sem a főpolgármester, sem a Tisza-frakció nem készül belemenni. A 444 nem kérdezhetett.
A szerb kormány az olajiparát sújtó szankciók felmentését kéri az Egyesült Államoktól, amíg az oroszok el nem adják a részesedésüket a Szerb Kőolajipari Vállalatban.
Bulgária és Szerbia felé terjeszkedne a magyar olajvállalat, arab sejkek előzhetnek. A végső döntést Washingtonban és Moszkvában hozzák meg.
A magyar olajvállalat 11,3 százalékos részesedést vásárolhatna a szerb NIS-ben, ezzel a Gazprom megszűnne többségi tulajdonos lenni, és a cégre így már nem vonatkoznának az amerikai szankciók.
Komoly regionális és politikai hatásai is lehetnek a MOL hétfői balesetének. Ha a desztillációs torony is sérült, hosszú hónapokra bezuhanhat a magyar termelés.
Szerbiát régóta bírálják amiatt, hogy a szankcionált orosz Gazprom Neft és a Gazprom többségi tulajdonában van az állami olajtársaság.
Az új gázvezetéken keresztül évi kb. 1,8 milliárd m³ gáz érkezhet Szerbiába, de mivel kétirányú lesz a vezeték, Szerbiából is akár 150 millió m³ gáz mehet Bulgária felé.
A legalapvetőbb óvintézkedéseket se tette meg az intézményben, ahol 256 bentlakóból 140-en már igazoltan fertőzöttek.
Öten meghaltak, harmincan megsérültek.