Az amerikai elnök a CNN-nek arról beszélt, szerinte senki nem akar világháborút, Putyin pedig egy racionális cselekvő, aki nagyon elszámolta magát. Azt is mondta, hogy nem látja értelmét annak, hogy tárgyaljon az orosz elnökkel.
Az ukrán elnök szerint az oroszok elkezdték „felkészíteni társadalmukat” arra, hogy nukleáris fegyvereket vethetnek be, de szerinte Oroszország valójában nem áll készen erre.
A Fehér Ház Joe Biden armageddonozása után nyilatkozott.
Ha tart az ukránok győzelmétől, akkor Oroszországot kiteheti a NATO támadásának, hogy az USA-val köthessen végül békét. A taktikai atombomba egyáltalán nem kicsi, és másképpen pusztít, mint Csernobil.
Andrzej Duda nyilatkozatára Washington azt közölte, hogy hivatalos kérés még nem érkezett hozzájuk.
Félreérthetetlenül közölni fogják Moszkvával, mire számíthatnak, ha valóban bevetnek nukleáris fegyvereket.
Akkor is megnyomhatják a gombot, ha a vezetőket támadás éri.
Teherán megsértődött, szerintük az ügynökség politikai céllal eleveníti fel régi ügyeiket.
Ha az oroszok ledobják az atomot, a világ országai nem maradhatnak ki a konfliktusból, állítja.
A szerződés eddig lehetővé tette az amerikaiak és az oroszok számára, hogy kölcsönösen ellenőrizhessék egymás nukleáris fegyverarzenálját.
Úgy volt, hogy az ilyesmit örökre befejezik, de ezek szerint csak átverés volt az egész.
Kim Dzsong Un 14. rakétakísérlete volt ez az idén.
A lehető „leggyorsabb ütemben” fejlesztik és erősítik az ország nukleáris erőit, amelyeknek „készen kell állniuk”, hogy bármikor „gyakorlatozhassanak” velük.
A Punggye-ri bázist 2018-ban zárták be, de a területen új épületek jelentek meg.
2034 címmel megjelent egy utopisztikus regény, egy kínai-amerikai háborúról. Két volt amerikai katona írta, akik Irakban és Afganisztánban harcoltak. Érzékletesen mutatják be, hogyan lehet kisebb provokációkból világháború, és hogy a kiberfegyverek miként határozhatják meg a konfliktusok kimenetelét.