Úgy tűnik, Azerbajdzsán dűlőre vinné a hegyi-karabahi helyzetet.

Ki akarják űzni az örmény katonai erőket.

Két hónap után újra bejuthatnak a segélyszállítmányok a humanitárius katasztrófával fenyegetett Hegyi-Karabahba, a katonai feszültség viszont nő a régióban, melynek helyzetét 35 éve nem sikerül rendezni.

Továbbra is sokan tartanak a konfliktus kiújulásától.

Az Örmény Vöröskereszttel szemben felhozott csempészési vádakra hivatkozva. Ez Hegyi-Karabah, az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt örmény többségű enklávé egyetlen közvetlen szárazföldi összeköttetése Örményországgal.

Az örmény miniszterelnök azt a feltételt szabja, hogy Baku szavatolja az ottani örmény lakosság biztonságát.

Egyesek szerint talán le kellene mondania.

Noha ragaszkodik a Zangezur-folyosó létrehozásához.

Bakut zavarja a 2020-as háború utáni béke, Hegyi-Karabah egészét akarja, de az örmény lakosságra semmi szüksége. A Lacin-folyosó lezárása és a feszültség fokozása fontos lépés lehet a nagy cél felé vezető úton, ha tetszik ez a gyengülő oroszoknak, ha nem.

„Hiszen keresztény országok vagyunk.”

Örményország az első európai ország, ahol az orosz diktátort Ukrajna lerohanása óta fogadták.

Egymásra mutogatnak, ki kezdte.

Szeptemberben a Szovjetunió perifériájának két legforróbb pontján is harcok törtek ki, miközben Putyinnal már a szövetségesei sem akarnak közösen hadgyakorlatozni. Kína, Törökország és a nyugati hatalmak is benyomulnának az oroszok helyére, de most alapvetően mindenki abban érdekelt, hogy a Kaukázustól Közép-Ázsiáig rend legyen és béke.

Olyan intenzitással folynak a harcok, ami már nyílt háborúval fenyeget.

Örményország 49 katonát veszített. A nemzetközi közösség a viszály leállítására szólította fel a két országot.