A levélnek álcázott, „bikával” átitatott papírokat laponként ötezer forintért akarták eladni a raboknak.

A főiskolai tanárnő ötletéből pár nap alatt lett az egész világon végigsöprő sztori.

Az újság egy olyan világot tár az olvasó elé, amilyennek a sportot, de különösen a magyar focit egy tízéves gyerek látni szeretné. Nincsenek konfliktusok, mindenki szeret mindenkit. Két ok miatt mégis olvasom minden nap, már 37 éve.

A papírhiány és az energiaárak emelkedése miatt nagyot emelkednek a háztartási és egyéb papírtermékek árai.

Drága a cellulóz, a szállítmányozás, és egyre nagyobb az igény a papírra. Ebből karácsonyig még gondok lehetnek.

A ház új tulajdonosai találtak rá, amikor először kinyitották az ajtót.

A hulladékkezelők január óta át sem veszik a papírt, mert sem tárolni, sem eladni nem tudják az újrafelhasználó papírgyáraknak.

A palackok ugyanis valójában kétrétegűek: még csak a külső burok van papírból, a belső, vízhatlan és a minőséget megőrző réteg polimerekből áll.

32 nyomtatott lap nálam, 32 a banknál, mert 2019-ben nem lehet máshogy bebizonyítanom, hogy nem vagyok terrorista, meg hogy nem bánom, ha a bankom adatokat kezel rólam.

A hanyatló Nyugaton.

Napok óta nem tudják mire nyomtatni a cikkeiket.

Csak két vastag papírlap kell a kísérlethez.

És hatvanszor annyit, mint a hagyományos kézszárítók.

Az Epson helyben oldaná meg az irodai papírhulladék újrahasznosítását. Ez már majdnem perpetuum mobile a bürokrácia számára!

Ázsiában eddig is elterjedt volt a módszer, most megjött Európába is.