Eredményes volt a szemforgató kommandó: a Műcsarnok azt mondja, eleve csak rövid időre állították ki műalkotást.
Az olasz rendőrség megtalálta, azt mondta, véletlen volt, és megfizeti a kárt.
Előadássorozatot és nyilvános szakmai párbeszédet ígérnek 2023-ig, amikor végül emléket állítanak a háborúkban megerőszakolt nőknek.
Két másik szoborra pedig majdnem 700 milliót költenek, így összesen közel egymilliárd jut Szőke Gábor Miklós, a Fradi-sas készítőjének cégéhez.
Robert Lee tábornok, a konföderációs seregek vezetőjének szobra is kikerül a csarnokból.
A szobrot már korábban is érték atrocitások, igaz akkor nem rasszista alapon.
Nyilvános helyet keresnek, ahol új kontextust adhatnak neki.
Hiába alapította meg a világ egyik legfontosabb ösztöndíját, a gyarmatosítás híve volt.
„Úgy látszik, ma Budapesten berúgta az ajtót a történelem - pontosabban a történelem meghamisítása, vagy legalábbis totális félreértése, és az erre alapozott gyűlöletkeltés” – írta a főpolgármester.
A NAZI és a BLM feliratokat fújták rá.
Albuquerque városában összecsapások törtek ki a hódító szobrát eltávolítani igyekvő tüntetők és a szobor védelmében érkező fegyveresek között.
De tenni kell a rasszizmus ellen, ezért a konzervatív brit kormány egyenlőtlenségügyi bizottságot állít fel.
Azt mondják, a szobrokat védik.
A George Floyd-tüntetések hullámai elérték Európát: gyarmatosítók és rabszolgakereskedők szobrait döntik le és szállítják el egyre több helyen. Ezzel együtt pedig felizzott a vita a múlttal való szembenézésről.
Előbb a brit főváros összes köztéri szobrát értékeli egy bizottság aszerint, hogyan viszonyult a szobor által megörökített személy a rabszolgasághoz.