De senki nem vette komolyan.

Hogyan kezelte a csernobili katasztrófát a magyar állam a színfalak mögött? Ezt korabeli iratokból ismerhetjük meg a levéltárakból.

A lájkvadászok az HBO sorozata után Pripjatyba, az ukrajnai szellemvárosba siettek, ahol ezrek halhattak meg az onnan 16 km-re történt atomkatasztrófa miatt.

A Hitler halála – A KGB titkos anyagai című könyv óráról órára rekonstruálja a Führerbunker utolsó napjait, a szovjet titkosszolgálatok rivalizálását, és egy friss nyomozást, amiben a német diktátor állítólagos maradványait vizsgálták meg. Sok hűhó Hitlerért.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára felidézte a Fazekas Béla fedőnevű ügynök jelentését Daniel Mayer francia szocialista politikus magyarországi látogatásáról.

Miután kiderült, hogy az orosz fiatalok fele nem hallott a Gulagról, elkészült a Kolima – a félelmünk szülőföldje. A Sztálin rémuralmának legkegyetlenebb helyszíneit bemutató dokumentumfilm pedig 14 millió megtekintés felett jár.

A Vörös Hadsereg többszázezer magyart hurcolt el a második világháború végén.

Az amerikai elnök elismerően beszélt a szovjetek afganisztáni inváziójáról.

Az egyik kutató, aki állítólag dolgozott a titkos helyen épült projekten, azt mondta: az óriásantenna fontos hadászati célt szolgálna egy esetleges háború esetén.

Egy egész népet telepítettek ki Szibériába. Minden hatodik belehalt.

Méltó módon szeretnének emlékezni a tömeggyilkosra.

Az elmúlt száz év diktátorai Lenintől a türkménbasiig ontották magukból a könyveket, és bár százmillióknak kellett azokat bújniuk, van bennük egy közös: mind olvashatatlanul rossz. A pokoli könyvtár a vérben szügyig gázolva, mégis szórakoztatóan szedi szét a tömeggyilkosok műveit.

A magyar kormány megállapodott az orosszal az ott őrzött levéltári adatainak feltárásáról.

Kobzon hazafias szovjet dalokkal futott be, magyar táncdalfesztiválokon is fellépett, aztán Putyin oldalán vált politikussá.