Az is jó fokmérője egy ország állapotának, ha Irán okkal és joggal bírálhatja.

Nem toloncolják vissza őket a tálibok kezére került országba.

A 444 podcastjának legújabb adásában Király András külpolitikai újságíróval beszélgetünk arról, hogy omolhatott össze ilyen gyorsan az afgán kormány és hadsereg 20 év amerikai megszállás után.

Moszkva korábban attól tette függővé az afgán kormány elismerését, hogy inkluzív lesz-e, és képviseletet kapnak-e benne a nemzeti kisebbségek.

Ken McCallum nem hisz a táliboknak, és attól tart, hogy a nemzetközi dzsihadisták újraszerveződve ismét képesek lesznek a szeptember 11-et idéző látványos terrortámadásokra.

Az országban rekedt külföldiek csütörtökön chartergépekkel hagyhatják el Kabult.

Tilos lesz minden, ami láthatóvá teheti az arcot és a testet.

Eddig mondjuk nem adták annak jelét, hogy választást is tartanának. Hasszán Ahund molla kormányfő a tálib mozgalom alapító tagjainak egyike, az ENSZ terroristákat számon tartó listáján is szerepel.

Több száz gyereket kísérő nélkül menekítettek ki az országból.

Nem engedik videózni sem az eseményeket. Ez a legnagyobb megmozdulás eddig az új hatalom ellen.

Az afganisztáni szélsőségesek felismerték, milyen jó eszköz a közösségi média, és használják is.

Ha magyarázatot keresünk a húszéves afganisztáni háború kudarcára, akkor érdemes úgy vizsgálnunk, ahogy az amerikai politikai és katonai vezetés folyamatában tekintett rá: egy olyan katonai akcióként, aminek a kezdete után egy, legfeljebb két évvel hátra lehet hagyni az országot.

Nehéz megbízható információkat szerezni a történésekről.

De reméli, hogy javulni fog a helyzet, és hamar visszatérhet.

Az Iszlám Állam feltételezett harcosait támadták meg drónnal.