A kivonuló NATO-csapatok nyomában Afganisztánt elfoglaló tálibok mindent megtettek és megtesznek azért, hogy a nemzetközi közvélemény elfogadhatóbb politikai csoportosulásnak lássa őket, mint 2001 előtt, amikor Oszama bin Laden lényegében az oltalmuk alatt szervezte a szeptember 11-i terrortámadásokat. De a tálibok nem csak ebben változtak:

ezúttal a katonai offenzívához nagyon erős közösségimédia-jelenlét is társult.

Tehát az a politikai mozgalom működteti most Twitter-fiókok tömkelegét és indít koordinált közösségimédia-kampányokat, amelyik 1996-ban, első hatalomra kerülésekor még betiltotta az internetet, illetve tévéket, kamerákat és videokazettákat kobzott és pusztított el.

A tálibok már az amerikaiak által kiképzett afgán hadsereggel harcolva is egyfolytában túlzó Twitter-posztokban büszkélkedtek a győzelmeikkel, sokszor még a tényleges győzelmek előtt is, emellett a kabuli kormány visszaéléseire is posztok tömkelegében igyekeztek felhívni az emberek figyelmét, irányított kampányaikkal meghatározott hashtageket próbáltak felfuttatni, több-kevesebb sikerrel.

Emellett a 2005-ben indított hivatalos tálib weboldalból mára 5 nyelven videós és szöveges tartalmat szolgáltató weblapot fejlesztettek, melynek tartalmát a Zabihullah Mudzsahid tálib szóvivő által vezetett kulturális bizottság ellenőrzi.

A szóvivő a Twitteren is aktív, első fiókját ugyan felfüggesztették, a másodiknak azonban, amit 2017 óta épít, már több mint 371 ezer követője van. Ezzel a profillal és több száz másikkal a tálibok igyekeznek a közösségi médiában minél több emberhez eljuttatni, valamit népszerűsíteni ideológiai alapvetéseiket.

A BBC szerint a tálibok legfőbb közösségimédia-menedzsere Qari Szaíd Khoszti, aki több tucatnyi beosztottat vezényel. Emberei csapatokra osztva felelnek a twitteres, a facebookos és a whatsappos jelenlétért.

„Ellenségeinknek van televíziójuk, rádiójuk és hitelesített profiljuk a közösségi médiában. Nekünk ezek nem állnak rendelkezésünkre, mégis harcoltunk velük a Twitteren és a Facebookon, és le is győztük őket” - mondta Khoszti. Szavai szerint a tálibok jelenleg kb. 1000 afgánnak fizetnek havonta kicsit több mint 11 dollárt és 50 centet, azaz kb. 3300 forintot, hogy a tálib ideológiát népszerűsítse a 8,7 millió afganisztáni internetfelhasználó előtt.

A tartalom-előállítás oldalán sem állnak rosszul, a főmenedzser szerint már 4 stúdiót építettek, és ezekből ömlenek is a tálibokat és győzelmeiket dicsőítő propagandavideók a YouTube-ra és a szervezet hivatalos weboldalára.

A tálib tartalmak többsége egyébként a Twitteren és a YouTube-on szabadon terjed, a Facebook azonban „veszélyes szervezetnek” nyilvánította a tálib politikai tömörüléseit, ezért gyakran törli a hozzájuk köthető profilokat. Khoszti a BBC-nek panaszkodott is emiatt, azt mondta, nem könnyű a Facebookon ellenszélben fenntartani a tálib jelenlétet, ezért inkább a Twitterre fókuszálnak.

A tálibok közösségimédia-csoportjának egyik névtelenséget kérő tagja a BBC-nek elmondta, az általuk menedzselt Twitter-profilok többségét 2020-ban regisztrálták, hogy Sziradzsuddin Hakkáni táib katonai parancsnok New York Timesba írt véleménycikkét reklámozzák. A BBC forrása szerint a cél eleinte nem az afgánok meggyőzése volt, legtöbbjük ugyanis nem beszél angolul, hanem hogy a tálibokról kialakult képet kedvezőbbre fordítsák. Ezt a képet ugyanis addig leginkább a nyugati missziókkal kapcsolatban álló, angolul beszélő afgán elit alakította, ez pedig nem tetszett a táliboknak.

„A közösségi média jó eszköz a közvélekedés megváltoztatására” - mondta a tálib közösségimédia-csapat tagja. „Mi pedig meg akarjuk változtatni a tálibokról kialakult közvélekedést.” Ennek érdekében még a tálibokra eddig jellemző rejtőzködéssel is szakítottak, hiszen a mozgalom olyan vezetői indítanak Twitter-fiókot és posztolnak rendszeresen, akik korábban még csak nem is mutatkoztak nyilvánosan. (BBC)