Szerinte fontos, hogy a Bizottság pontos képet kapjon a magyar valóságról, hogy a kormány ne tudja őket „átverni mézesmázos diplomáciával az EU-s pénzekért kuncsorogva”.
Kivennék, hogy a tanárok saját számítógépei is megfigyelhetők, és a kisgyerekes tanárok nem lennének átvezényelhetők. A szakszervezetek szerint ez édes kevés.
Ráadásul szerintük többször felszólították az embereket, bár eddig senki sem került elő, aki ezt hallotta volna.
„Nem a kordonbontás a lényeg, az csupán szimbóluma ennek a mocskos rendszernek.”
Jövő szerdán folytatják.
A státusztörvény ellen tiltakozó menet kordonbontásba fordult át.
Szerdán tárgyalóasztalhoz ül a kormányzat a tanárszervezetekkel.
Nem állították le a forgalmat, zöldnél szaladtak be az útra és emelték fel a felirataikat. Minden szerdán újra jönnek és egyre több zebrán jelennének meg.
Országszerte már 200 tanár jelezte, hogy nem vesz részt az érettségin, ezzel is tiltakozva az ellen, hogy a kormány nem teljesíti a tanárok követeléseit.
Ezek szerint az oktatást puszta költségként felfogó kormány jó nagy inflációval számol.
A megszólalók most is a közoktatásban dolgoznak.
Érdemes-e még sztrájkolni? Milyen eredményeket értek el eddig a tanárok? Ezekről is beszélgetett Komjáthy Anna, a PDSZ Országos Választmányának elnöke és Radó Péter oktatáskutató a 444-en.
Közülük hárman 2 hónapon át vettek részt polgári engedetlenségi akciókban, és még csak figyelmeztetést sem kaptak.
23 év tanítás után mondott fel a Karinthy Frigyes Gimnáziumban Berta Beáta, a tanártüntetések egyik aktív szereplője. A polgári engedetlenkedés közben tudták, hogy ha elbuknak, utána mindenki egyedül marad a helyzetével. „Bele kell, hogy férjen az, hogy most kicsit hátrébb állnak azok, akik eddig elől voltak, mert elfogyott körülöttük a levegő, és lesznek mások, akik odaállnak helyettük” - mondja.
