Keddtől csütörtökig Washingtonban tart csúcstalálkozót a NATO, Pekingből még Orbán Viktor is épp odaér. Ukrajna, a védelmi képességek növelése, és a szövetség Trump-biztossá tétele lesz a középpontban, de annyi nagyobb tagállam van épp belpolitikailag törékeny helyzetben, hogy a legnagyobb közös vállalások nem most várhatók.

Orosz értelmezésben Orbán látogatásával az Európai Unió ment el egyenesen Moszkvába. Hol van itt a háború miatt elszigetelt Oroszország?

Július 1-jétől Magyarország az Európai Unió soros elnöke. Milyen témákat fog nyomatni a kormány, és mi az ami szép csendesen nem került be az elnökségi prioritások közé? Mi a Make Europe Great Again elnökségi szlogen értelme? És miért jó Orbán Viktornak a soros elnökség? Többek közt ezekről a kérdésekről beszélgettünk beszélgetni Czina Veronikával és Medve-Bálint Gergővel, a HUN-REN kutatóközpont munkatársaival.

Két és fél órán át beszéltek Moszkvában az ukrajnai helyzetről.

Az ukránok nem fogadták kitörő örömmel a magyar miniszterelnök „béketervét”, de nem is utasították el kategorikusan. Inkább kihasználták a lehetőséget, hogy ismét hangsúlyozhassák, milyen fontos lenne mielőbb tető alá hozni a második békecsúcsot.

Az Egyesült Államok régóta szeretné rendezni a kérdést, amivel szerintük Magyarország a védelmi együttműködési megállapodást is megsértette.

Már az előtt eldőlhetett a magyar szerepvállalás és a fejlesztési központ kialakítása, hogy egyáltalán a csádi elnök állítólagos meghívó levele megérkezett a magyar kormányhoz.

A svájci békekonferencián a résztvevők széles köre megállapodott a kötelező minimumról az ukrajnai béke ügyében. Putyin alternatív javaslatából arra lehet következtetni, hogy Oroszország hosszú távon elkötelezett a háború mellett, emiatt a helyzet tartós rendezéséhez nem kerültünk közelebb.

Úgy tűnik, hogy az orosz előrenyomulás továbbra is folyamatos, de hirtelen orosz áttörés egyelőre nem valószínű. A harkivi offenzíva is ezt mutatja, ennek ellenére az oroszok mindent megtesznek, hogy a lakosságot fenyegetésben tartsák, és az életüket a pokollá tegyék. Szakértői kilátások az ukrajnai háborúról helyszíni tapasztalatok alapján.

Mi történhetett a magyar külügyben a 2021-es orosz hekkertámadás előtt és után? Mit jelent az, hogy a NATO műveleti térként tartja számon a kibertet? Az oroszoktól indulva egészen az Anonymusig jutunk a podcast-vendégünkkel, Frész Ferenc kiberbiztonsági szakértővel.

A miniszterelnök Jens Stoltenberggel tárgyalt szerda délelőtt.

A magyar kormány meg akarja fúrni a közös NATO-segítséget Ukrajnának, miközben szerdán Budapestre jön Stoltenberg NATO-főtitkár, hogy Orbánnal tárgyaljon. A többi keleti tagállam annyira oroszbarátnak látja Magyarországot, hogy a térségi kooperációból is eltávolítanának minket, hogy ne tudjunk ott is blokkolni.

Eleve kockázatos és költséges vállalkozás a kormány legújabb terve, amivel akkumulátoripari nagyhatalommá tenné Magyarországot. Az elmúlt hónapok történései pedig csak növelik a rizikót.

A lengyelek bemutatták a 900 milliárd forint értékű határfalrendszer, a Keleti Pajzs terveit. A kerítés 700 kilométernyi határt fedhet le, ebből 400 az Oroszországgal és Belarusszal közös szakasz.

Hiába mondja Szijjártó Péter és Orbán Viktor, hogy a hekkertámadásokat nem rakjuk ki az ablakba, a kimaradás az információmegosztásból a magyar kibervédelmet gyengíti. Frész Ferencnek, a kibervédelmi központ korábbi vezetőjének a segítségével mutatjuk be, hogy miért.