Az MTVA-t 2018 óta vezető Papp arra hivatkozott, hogy „az újonnan megválasztott kormány szándéka a közmédia teljes átalakítása.”
Az egyetemi élet szereplői összeültek megosztani a Fidesz-kormány alapítványosításából fakadó traumáikat, miközben a Tisza-kormány reformokkal készül az EU-s milliárdokért. A MOME HÖK nem akar több politikát az egyetemen, Debrecenben az átállást túlélő kinevezettektől tartanak, a téma kutatói szerint pedig nem feltétlenül kell mindent visszacsinálni.
Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter árult el néhány fejlesztést, amit a hazahozott uniós pénzből hajtanának végre.
Szerinte „a hivatal a kezdetektől útjában áll mindazoknak az erőknek, amelyek fel akarják számolni Magyarország önrendelkezését”.
A jegybankelnök azt mondta, az MNB független intézményként működik, „elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, ennek veszélyeztetése nélkül pedig támogatja a kormány gazdaságpolitikáját”.
A Működő és Emberséges Magyarországért megalapítása és a társadalmi egyeztetések ígérete különleges lehetőség a magyar demokrácia számára. De hogyan tervezhető meg az értelmes és eredményes párbeszéd? Sik Domonkos írása.
A Miniszterelnökségen kérdezhetnek az újságírók.
A 74 bejelentett kormányzati vezető között 27 olyan van, aki tiszás egyéni jelölt volt a parlamenti választáson. Ők Budapesten és 12 megyében szereztek mandátumot. A földrajzi eloszlás alapján a fővárosnak lesz a legnagyobb, Pest megyének pedig az egyik legkisebb befolyása az új kormányban.
Gazdasági nehézségekkel küzd a klub több szakosztálya is.
Az oktatási tárca új közigazgatási államtitkára korábban a Pintér Sándor vezette BM-ben volt főosztályvezető.
Tarr miniszter szerint a közmédia „meg fog szűnni, mindenki tudja, hogy meg kell szűnjön, mert ebben a formában ez nem nevezhető kiegyensúlyozott hírszolgáltatásnak továbbra sem”.
Egyrészt azért, mert rengeteg csontváz fog kiesni a szekrényből, másrészt azért, mert lesznek következményei a tetteknek.
A rendszerváltás előtti állambiztonsági felfogást idéző intézmény a történelemkönyvekbe kerül.
Nyolc évben korlátozzák a miniszterelnöki mandátumot.
A vitatott támogatások már kimentek, így az irodalmi folyóiratok járhatnak rosszul Tarr Zoltán döntésével.