A XX. században volt olyan helyzet, amikor egy ország megtámadta a szomszédait, erre egy magát függetlennek beállító hatalom az agresszió elítélése helyett a béke fontosságáról kezdett beszélni. Belső fórumain pedig mást nevezett meg fő felelősnek ahhoz képest, mint akit úgy-ahogy elmarasztalni hajlandó volt a nyilvánosság előtt.
Azért vállaltunk egy forradalmat, hogy kikényszerítsük a tűzszünetet meg a béketárgyalást - mondta a miniszterelnök. A kijelentéssel sok baj van, a legelső talán az, hogy semmi köze a valósághoz.
Botrányos kifejezéseket használt tusnádfürdői beszédében a miniszterelnök, de ez csak eltereli a figyelmet putyinista hazugságairól - állítja a XX. századi hadtörténet ismert történész-kutatója. Interjú.
A történész szerint arcpirító hazugság, hogy a kormány ne lett volna oroszbarát. Szerinte Magyarországon folyamatosan erodálták a demokráciát, azzal, hogy Putyin Oroszországáról csak jót mondtak, mindenki másról meg szinte csak rosszat.
„A patthelyzetből viszont Putyin azt is gondolhatja, hogy menekvést jelent, ha megnyomja azt a bizonyos gombot. Neki egyébként előbb-utóbb azzal is szembe kell néznie, hogy esélyes, hogy saját emberei közül valaki épp e gomb megnyomásától félve agyonlövi” – írja az orosz diktátorról a történész.
Ungváry Krisztián történész szerint a háborús bűnösök sem érdemelték meg azt a halált, ami a kitörés során rájuk várt. A történésszel új könyve kapcsán arról beszélgettünk, mit lehet tudni a kitörő katonákról, miért volt egyszerre katasztrofális és jelentéktelen az akció, és mit tehet az olvasó, ha azon kapja magát, hogy nácikkal empatizál.
A történész szerint egyértelműen bizonyítható, hogy nem a kémelhárítás küldte Amerikába a kutatót.
A Deutsche Welle riportot készített a budai Várról, ebből közéleti botrány lett. Ungváry Krisztián történészt bocsánatkérésre szólította föl a közmédia. Ungváry viszont a közmédiát szólítja föl bocsánatkérésre.
Gyűlöletbeszédnek értékelték, hogy tudományosan megalapozott információkat akart közölni a kitörésről.
A történész szerint „ilyen teljesítményre a magyar történelem során eddig csak egy évben lehetett díjat kapni: 1944-ben”. De ma a Fidesz környezetében egyszerre lehet szerepeltetni Köves Slomót és Raffayt.
A fideszes vezetésű XII. kerület az ellenzéki vezetésű I. és II. kerülettel közös utcai kiállításon állít emléket az ostromban elhunyt civileknek és katonáknak, nemzetiségtől, vallástól és származástól függetlenül.
„Egyébként azért is szánalmas ez a hazudozás, mert az apa valójában nem csinált semmi érdemlegeset. Pitiáner pártállami karriert építgetett magának” – írja a történész, aki annak idején felfedte Varga László ügynökmúltját.
Ungváry Krisztián történész megírta, miért hagyta ott az 56-os Intézetet benyelő állami intézetet. Marinovich Ede ugyan nem volt hálózati személy, de társadalmi kapcsolatként jelentett az ismerőseiről.
Kipróbálta, mennyire dolgozhat szabadon, miután a kormány kedvenc történetkutatója bekebelezte az '56-os Intézetet. Eddig bírta.
