• Eljött a nap, amire négy éve várunk.
• Választ az ország.
• Ebből a brilliáns 18-ból.
• De hogy jutottunk idáig?

Nem indítok messziről. Áder János januárban kihirdette, hogy április 6-én lesz a választás. Azaz ma reggel hat és este hét között (aki 19 órakor még sorban áll, az természetesen szavazhat). Az idő az ablakból felmérhető, hogy ez a felhőtakaró kinek kedvez, az nem teljesen világos.

Ahogy eddig, most is szavazhatnak azok a felnőtt magyar állampolgárok, akik visznek magukkal személyit vagy útlevelet vagy jogosítvány és lakcímkártyát vagy régi típusú személyi igazolványt.

Új rendszer van születőben

A Fidesz megújította a választási rendszert. A lényeg, hogy egyéni jelöltre és rekordszámú, 18 országos listára lehet szavazni (vagy 13 nemzetiségi listára, ha valaki előre regisztrált, hogy ennek mi a matekja, arról itt lehet olvasni). Ez a 18 párt állított listát (a többségük kamupárt, aminek az alapítása egész jövedelmező üzlet):

Kisebb lesz a parlament: csak 199 képviselő kerül be, ebből 106-an egyéni jelöltként jutnak be. Aki egyéniben a legtöbb szavazatot kapja, az nyer. Eddig a választás érvényességéhez az kellett, hogy a szavazóképes lakosság legalább fele elmenjen szavazni, de ezt a küszöböt most eltörölték.

Nem kaphat mandátumot az a pártlista, amelyik a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább 5 százalékát nem éri el, tehát aki ilyen pártlistára szavaz, annak a szavazata elveszik.

Közös pártlistánál, mint amilyen Fidesz-KDNP, 10 százalékot kell elérni, de ha kettőnél több párt alkotja, mint a baloldali összefogás 17-es listáját, akkor 15 százalék szükséges ahhoz, hogy mandátumot szerezhessenek.

Idén a töredékszavazatok is nagy szerepet játszanak. Ezeket úgy számolják, hogy a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám kerül töredékszavazatként az országos listára. A mandátumot nem szerző jelölt szavazatainál nem kell számolni, hanem az összes szavazat az országos listára kerül, amennyiben a párt elérte a bejutáshoz szükséges küszöböt. Egyszerűbben:

Ha például az első helyezett egyéni jelölt 100 szavazatot kap, a második pedig 50-et, akkor a győztes jelölt a diadalhoz szükséges 51 szavazatán felüli részt, azaz 49-et átvisz a pártja listájára.

Innentől durvul a szavazatszámlálás: az esetleges nemzetiségi mandátumok levonása után maradó országos listán megszerezhető mandátumokat a d’Hondt-mátrix-szal osztják ki. Azaz a mandátumszerzésre jogosult pártok országos listára kapott szavazatait felírják egymás mellé, majd ezek alá sorban ezeknek a számoknak a kettővel, hárommal, néggyel stb. való osztás után kapott hányadosát (az osztósor utolsó számjegye a kiosztható mandátumok száma). Az így kapott mátrixban megkeresik a legnagyobb számot. Az a pártlista kap egy mandátumot, amelyiknek az oszlopában ez a szám áll. Utána a második legnagyobb számot mutató pártlista kap egy mandátumot, és ez addig folytatódik, amíg az összes mandátumot ki nem osztották.

Hogy nagyjából hogy működik a választási rendszer, az ebből a videóból is kiderül.

Új határok

Nemcsak a választás logikája lesz más, mint eddig, hanem sok helyen az urnák is máshol lesznek, mint voltak, a Fidesz ugyanis újrahúzta a választókerületeket. Hogy pontosan hova kell menni szavazni, az a valasztas.hu-n így lehet megnézni. (Aki beteg vagy nem elítelt fogvatartott, kérhetett mozgóurnát péntek délután 16 óráig a választási irodától, vagy ma délután 15 óráig lehet kérni a szavazatszámláló bizottságtól.)

Idén 28 ezer külföldön tartózkodó magyar is szavazhat, bár elég bonyolultan, a rendszer finoman szólva nem működött olajozottan, arról nem is beszélve, hogy már hónapokkal ezelőtt összeomlott a választási rendszer.

Most először azok is részt vehetnek a választáson, akiknek nincs magyarországi lakcímük. Több mint 150 ezer határon túli magyar regisztrált, kisebb botrány után derült ki, hogy két borítékban szavazhatnak, csak az országos listákra.

Aki tegnap vagy ma tévézett, az tapasztalhatta, hogy nincs többé kampánycsend. Pontosabban időbeli korlát helyett térbeli van. Csak a szavazóhelységek 150 méteres körzetében, de ott is csak az aktív kampányolás tiltott. Ezt úgy kell érteni, hogy a határvonalon kívülről politikai üzenetet még bevetíteni sem szabad a körzetekbe.

A Baján bevett utaztatás továbbra is tilos: nem szabad busszal szállítani, és tilos a szállitásra nyilvánosan felhívni.

Idén az erőviszonyok messze nem kiegyenlítettek, és sok mindent kell mérlegelni, amikor az ember a szavazatai megosztásán gondolkodik.

Úgyhogy így

Úticélunk végéhez értünk. Simon Gáborokkal, Zuschlag Jánosokkal, Rogán Antalokkal és Gyurcsány Ferencekkel kikövezett út vezetett idáig, de most megérkeztünk: a többi szavazat mellett gyakorlatilag eltűnő szavazatunkkal hozzájárulhatunk ahhoz, hogy valamelyik képzetlen, öntelt, kapzsi, hatalommániás, hazug és a szervezett bűnözéstől egy percig sem visszariadó párt még jobban tönkretehesse az országot.

De akárhogy is választ (vagy nem választ) az ember, gondolkodni nem árt.

Ez a cikk nem jelenthetett volna meg, ha még mindig van kampánycsend.