Múlt kedden jelentették be, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Seszták Miklós fejlesztési miniszterek leállították az M4-es autópálya Fegyvernek és Abony közti szakaszának építését. Most szerdán pedig a kormány úgy döntött, hogy egyelőre feladja az adott szakasz megépítését.

Hogy segítsünk megérteni a helyzetet, itt lehet áttekinteni az eddigi lépéseket:

Kormány: Az EU kartellre gyanakszik

Csepreghy Nándor, fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár erről azt mondta, hogy:

„Az ok az Európai Bizottság által felvetett gyanú, miszerint a kivitelező cégek kartellmegállapodást kötöttek, ami ellentétes az uniós joggal.”

Az érintett cégek tagadják, hogy kartelleztek volna, szerintük nem kiugróan drága az építkezés, és nem lehet a teljes beruházás költségéből kiszámolni a kilométerárat, mert van benne egy Tisza-híd is, ami sokkal drágább egy sima útépítésnél, csak az nyomja fel az összköltséget.

Lázár János viszont azt mondta, hogy a költségek ennek ellenére is „varázslatosak”.

Az EU nem gyanakszik kartellre

Csakhogy megkérdeztük az Európai Bizottságot, hogy tényleg volt-e ilyen gyanút, és Sophie Dupin de Saint Cyr, a bizottság szóvivői szolgálatának munkatársa azt válaszolta:

„A tenderezést nem kérdőjeleztük meg”.

Az útszakaszra egyébként kért EU-s pénzt a magyar kormány, de Brüsszel nem adott – márpedig a Bizottság nem szokott olyan közbeszerzéseket vizsgálni, amiben nincs EU-s pénz.

A múlt szerdán megkérdeztük Csepreghy Nándort, Brüsszel hogyan állapíthatott meg kartellgyanút, ha nincsenek is benne a beruházásban, amire azt mondta: szakértői szinten, informálisan jelezték a bizottság munkatársai, hogy kartellt gyanítanak, és ezért nem tudnak pénzt adni az útépítésre. Ez alig ellenőrizhető, hivatalos nyoma aligha van. És aláássa a hitelességét az is, hogy a bizottság kimondta, hogy nem kérdőjelezték meg a pályázatot.

Lázár tavaly: A költségek nem irracionálisak

Nem csak az EU jelezte, hogy a beruházást túl drágának tartja, hanem a magyar ellenzék is. Jávor Benedek PM-es képviselő egy éve kérte Orbán Viktort, hogy vizsgálja ki az ügyet. A miniszterelnök helyett Lázár János válaszolt (a válasz 1. és 2. része). Mint írta:

„Megítélésem szerint az M4 autópálya beruházás kilométerenkénti fajlagos építési költségének mértéke nem minősíthető irracionálisnak és nem indokolja az Ön által javasolt soron kívüli részletes vizsgálat kezdeményezését.”

2014. december 3-án jelent meg a kormányhatározat arról, hogy az autópályát megépítik ezen a 160 milliárd forintos áron (a 26. oldalon kezdődik).

És akkor most:

Lázár János és Giró-Szász András kormányszóvivő szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján a fenti ellentmondásokról kérdezték Lázár Jánost. Azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetséges az, hogy a decemberi kormányhatározatban még rendben találtak mindent, mostanra viszont már nem, Lázár azt mondta, hogy az Európai Bizottság regionális főigazgatóságával folyamatos egyeztetésben voltak az elmúlt két és fél évben, és az együttműködés nyomán tettek javaslatot a program javítására. Ebből lett az az útterv, amire az Európai Bizottság végleges nemet mondott, Lázár szerint idén márciusban.

Lázár szerint az EB folyamatosan három dolgot kifogásolt. Hogy mi az útszakasz értelme, miért kerül ennyibe és "megpendítették a kartellgyanú problematikáját" is. A miniszter szerint bár valóban végig vita volt az uniós szervekkel az útszakaszról, a magyar kormány bízott abban, hogy ha nem is 2007 és 2013 között, de akkor a 2014 és 2020 között futó ciklusban le tudják hívni a pénzt erre a szakaszra. Ez úszott most el, ezért döntött úgy a kormány, hogy egyelőre lemond a szakaszról.

Az M4-es beruházást azért kellett leállítani, mert nem ad rá pénzt az Európai Bizottság, zárta rövidre Lázár, aki szerint a projekt végig feltételezte az EU-s támogatást, az EB pedig hol kizártnak tartotta a megvalósulását, hol pedig reménnyel kecsegtetett.

Azt elképzelhetetlennek tartom, hogy az EB most Simicska urat kívánja büntetni és Orbán Viktornak kedvezni.

- mondta minderről Lázár, aki szerint a pénz hiánya egy Simicska Lajos létezésétől egyelőre még független tényező Magyarországon.

Arról pedig, hogy az EB szóvivője szerint a Bizottság nem kifogásolta a tendereztetést, így nem kifogásolhatták a kartellgyanút is, Lázár azt mondta, hogy ez ügyben mást mond az EB szóvivője, mint amit az EB regionális főigazgatósága állít, akikkel végig egyeztettek az építkezésről.

Lázár szerint az ellenzék és a kritikus sajtó eddig éppen azt kifogásolta az elmúlt években, hogy egy kilométer út mennyi pénzből épül meg, akkor most miért gond, tette fel a kérdést, ha végre megnézik, mennyibe is kerül egy kilométer út. Eddig 60 milliárd forintot fizettek ki Lázár elmondása szerint az M4-esre a tervezett százmilliárdból, a felmérések szerint 22 milliárd forinttal több a kifizetés, mint az eddig teljesített munka, ezt kérnék most vissza.

Egyben arra kérték a Seszták Miklós vezette fejlesztési minisztériumot, készítsenek részletes elszámolást, és szerezzék vissza a már kifizetett 22 milliárd forintos előlegnek azt a részét, amit a vállalkozó cégek nem költöttek el. Ezért fognak most minden számlát megvizsgálni, és megnézni, van-e valós teljesítés mögötte. Együttműködésben bíznak az érintett cégekkel, optimista ezzel kapcsolatban, de Lázár utalt arra, hogy ha kell, jogi megoldást is kereshetnek az ügyben.

Az érintett szakasz építését azért kellett leállítani, mert idén nincs rá hazai költségvetési forrás, de a cél, hogy Szolnokot bekössék az autópálya-hálózatokba. Most új közbeszerzést írnak ki, még az sem kizárt, hogy a most EB által visszadobott nyomvonalon valósulhat meg mindez.

A kormány amúgy nagy útépítési programot fog indítani, nem uniós pénzből, hanem a hazai költségvetés terhére. Egyrészt olyan szabályozást akarnak, ami jelentősen felgyorsítja majd a folyamatokat, a mostani átlag hat év helyett két- két és fél év alatt készülhetne el egy-egy szakasz.

Másrészt pedig 2014 és 2018 között 350 kilométer hosszan épülhet közút, összesen 568 milliárd forint értékben.

Ilyen projekt lehet az M1-es esztergomi meghosszabbítása, az M44-es négysávos autóút 120 kilométer hosszan Békéscsaba és Kecskemét között 243 milliárd forintért, a Debrecen és Mátészalka közötti szakasz vagy a győri elkerülőút.