Három év felfüggesztettre ítélték Biszku Bélát

2015 december 17., csütörtök 12:31
215
  • Az egykori belügyminiszter, Biszku Béla ellen még 2012-ben indult büntetőeljárás.
  • 2014 májusában első fokon öt és fél évet kapott felbujtóként több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett, lőszerrel visszaélés és kommunista bűnök tagadása miatt. A másod fokú eljárás során ezt az ítéletet megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezték és az első fokú tárgyalás megismétlését kérték. 
  • Most a soron kívül lefolytatott első fokú eljárás végére került pont. 
  • A dr Steiner Gábor bíró által hozott ítélet szerint Biszku bűnös három rendbeli bűnpártolás háborús bűntettben, lőszerrel való visszaélés és a kommunista rendszer bűneinek tagadása miatt. A halmozat két év börtön, amit három évre felfüggesztettek. 

Negyvenkilenc évvel az 1956-os szabadságharcot követő véres megtorlások után született ítélet az egykori belügyminiszter ügyében. Biszku az első a rendszerváltás után, akit egykori pártállami tisztsége és az ott elkövetett tettei miatt vonták felelősségre. 

A vád szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett annak a karhatalomnak a megszervezésében és irányításában, ami Kádár kormányának védelmében halálos áldozatokat követelő sortüzeket adott le a békésen tüntető polgárokra. Az volt belügyminiszter az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét, megbánást egyszer sem tanúsított. Az ügyész életfogytiglant, a védelem az eljárás megszüntetését kérte a perbeszédekben. 

A dr Steiner Gábor bíró által hozott, csütörtöki ítélet szerint Biszku bűnös három rendbeli bűnpártolás háborús bűntettben, lőszerrel való visszaélés és a kommunista rendszer bűneinek tagadása miatt. A halmozat két év börtön, amit három évre felfüggesztettek. Halmozat: ket év börtön, három évre felfüggesztve.



A bíróság a Nyugati téri és a salgótarjáni sortűzre való felbujtásban nem tudja bizonyítani Biszkura bizonyítani a bűnösséget. Ezért járt volna életfogytiglan, és az előző első fok ezek miatt adott életfogytiglant az első fok korábban. 

A bíró szerint azóta új adatok és tanúvallomások álltak elő. Volt-e sortűzre való utasítás a pártvezetéstől, vagy sem? Nagyságrendileg harminc tanút hallgattak meg, bővült a bizonyítékok köre, de aránya is. 

Így a bíró szerint nem bizonyítható kétséget kizáróan, hogy az MSZMP akkori vezetése, köztük Biszku sortűzre adott volna parancsot.

Biszku ügyvédje, Magyar Gábor sikerként értékeli az ítéletet, véleménye szerint most először kereste a bíróság az igazságot. Fellebbezni fog felmentésért.

Novák Előd szerint eddig a bíróság az időt húzta, most már a kommunista bűnöket tagadják. Szerinte a politika szégyene, hogy ilyen vérlázító felmentés született.



Biszku Béla 1921. szeptember 13-án született Márokon. Munkásként dolgozott gyárakban, 1944-ben lépett be a Magyar Kommunista Pártba. Volt belügyminiszter (1957–1961), miniszterelnök-helyettes (1961‑1962), a Politikai Bizottság tagja (1957–1980) és az MSZMP KB titkára (1962‑1978) is.



A Katonai Tanács 1956. december 4. után a karhatalmi alakulatok polgári lakosságra leadott sortűzzel elkövetett szándékos emberöléseket követtek el az ország területén. 1956. december 6-án a budapesti Nyugati Pályaudvari „vörös-zászlós” tüntetésen a karhatalom az ellentüntetőkkel szemben fegyvert használt, és négyen meghaltak. 1956. december 8-án Salgótarjánban a megyei rendőr-főkapitányság előtti tömegre tüzet nyitottak a helyszínen lévő magyar karhatalmista és szovjet katonai erők, és 46-an haltak meg. Biszku később belügyminiszterként a felelősségre vonásról azért nem intézkedett, mert a sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt ő adott utasítást, amik alapjául szolgáltak a karhatalmisták tevékenységének – írta a vád.



Biszku a rendszerváltás után nyugdíjba vonult, majd 2008-ban Skrabski Fruzsina és Novák Tamás, a Mandiner.hu bloggerei álnéven megkeresték azzal, hogy portréfilmet szeretnének készíteni „Márok nagy szülöttjéről”, amibe belement. Ehelyett dokumentumfilmet forgattak róla, leginkább az 1956-os forradalom utáni megtorlásokban játszott szerepéről „Bűn és büntetlenség” címmel. Ezután hozta meg a magyar Országgyűlés azt a törvényt, ami kimondja, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenek, így az 1956 utáni megtorlások levezénylőinek büntetőjogi felelősségre vonása is megtörténhet. 

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt