Az asztalra rá lett csapva

266 151 aláírást, a budapesti népszavazáshoz szükséges 138 000 közel kétszeresét gyűjtöttek össze péntekig a Momentum Mozgalom nolimpiapárti aktivistái. Ezek egy része biztosan nem felel meg a formai követelményeknek, de ez akkor is több, mint amit bárki tippelt, amikor alig néhány hete elindult az olimpiaellenes kampány.

Szily László: Orbán cica, elvitték a tejfölt

Innentől kezdve a labda a Fidesznél pattog. Ahogy nem volt kérdéses, hogy ez az aláírásgyűjtés nem csak az olimpiai rémálom, hanem a magyar kormány elutasításáról is szól, ugyanígy világos, hogy a népszavazásról végső soron a kormány fog dönteni. A hatalom, amely egy éve nem riadt vissza a tankönyvi választási csalástól, amikor rejtélyes kopasz izomemberekkel akadályozott meg egy népszavazási kezdeményezést, most sem gátlásosabb. Népszavazás - ha egyáltalán - akkor és úgy lesz, ahogy Orbán Viktor akarja.

Hogy mit akar Orbán Viktor, arról az utóbbi napokban egészen vad találgatásokat lehetett olvasni a sajtóban szerteszét, és akkor a félnyilvánosságban keringő elméletekre még ki sem tértünk. Annyi mindenesetre biztosnak tűnik, hogy olyan nagyon a kormány sem akar küzdeni egy olyan olimpiáért, amire nincs sok esélyünk, és minden közvéleménykutatás szerint már nem csak Budapesten, hanem az egész országban egyre népszerűtlenebb. A Fidesz a vasárnapi boltbezárásból is ügyesen ki tudott hátrálni, amikor elveszni látták a fejsze nyelét, és most is elsődleges céljukra fognak koncentrálni, a minden áron hatalmon maradásra. 

A Fidesz meghátrálásra késztetése, gondolkodóba ejtése azonban ettől még nagyon komoly teljesítmény, amire büszke lehet a Momentum, segítőik és persze az aláírók is. Az egyre fojtogatóbb levegőjű Magyarországon ilyesmi ritkán történik, a netadó elleni tömegtüntetés óta tulajdonképpen nem is volt ilyen. Akkor azért kevesebben sétáltak át az Erzsébet hídon, és az a néhány ezer forint nem is volt akkora ügy, mint egy Magyarország gazdaságát minimum egy évtizedre, de akár generációkra is meghatározó gigaberuházás.

Jóval nagyobb volt a tét, és így a siker is jóval nagyobb most.

Akárcsak a netadós tüntetés, ez az aláírásgyűjtés is erőteljes asztalra csapás volt, egyértelmű üzenettel: na ezt már nem. Orbáni kaliberű életbölcsességgel mondhatnánk, hogy asztalra csapásban mi, magyarok hagyományosan nagyon jók vagyunk. Asztalra csapástól viszont se Magyarország, se Budapest nem lesz még jobb hely, ezzel csak az alapvetően minden ellenvéleménytől rettegő hatalmat lehet megijeszteni.

A Momentum néhány napja már bejelentette, hogy hamarosan politikai pártként folytatják. Ahhoz már nem lesz elég egyetlen, egyébként is népszerű ügyet felkarolni, hanem azt is el kell mondani, hogy ha nem így, hát akkor hogy kellene intézni a főváros és az ország ügyeit. Lehet, hogy ez már nem fog sikerülni a Momentumnak, viszont mostantól kezdve világos, hogy választói igény nagyon is lenne rá.

A 2014-es főolgármester-választást Tarlós István alig 290 ezer szavazattal meg tudta nyerni, és bár a két év múlva esedékes önkormányzati választás még messze van, a most megmozdított tömeg erejére egy ellenzéki kampányt simán fel lehet húzni. A Fidesz hatalma ettől még ma Magyarországon sziklaszilárd, de az ellenzék, és ellenzék alatt itt tényleg csak annyit kell érteni, hogy „emberek, akiknek elegük van Orbán Viktorból”, most nagyobbat dobott (csapott!), mint 2010 óta talán bármikor.

;