• Egy csomó EU-s jogszabály közé Varga Mihály belekeverte azt, hogy a magyar nagykövetségeknek szabad lesz offshore cégekkel üzletelni.
  
• Ezt eddig az államháztartási törvény, de lényegében még az alkotmány is tiltotta.
  
• Varga módosítója visszamenőlegesen volna hatályos, vagyis jó eséllyel ki akarják fehéríteni a követségek eddigi kétes üzelmeit.
  

Varga Mihály gazdasági miniszter a kormány nevében a múlt héten nyújtotta be az „egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról” című anyagot, ami nagyon sok törvényt módosít egyszerre. Ezt hívják salátatörvénynek. 

Ahogy az anyag címe is mutatja, a 154 oldalas anyag nagy része EU-s szabályok átültetését jelenti a magyar törvényekbe. A törvénymódosításokat egyetlen szavazással fogadhatja majd el a parlament.

Kakukktojás a salátában

Csakhogy alaposabban átnézve a törvényt kiderül, hogy van benne egy kakukktojás, aminek semmi köze sincs az EU-s jogharmonizációhoz, de ránézésre még a magyar alkotmánnyal is szembe megy. Az egyik paragrafusban ugyanis ez áll:

„Az a külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel Magyarország külképviselete a külképviselet működtetése, üzemeltetése, fenntartása vagy feladatainak ellátása érdekében visszterhes – használati, bérleti, lakásbérleti, vállalkozási, közüzemi, közszolgáltatási, tervezési, kivitelezési, utazási, pénzügyi, folyószámla, betéti, biztosítási, fuvarozási, megbízási, szállítmányozási, adásvételi – szerződést köt, – a megkötött szerződés vonatkozásában – átlátható szervezetnek minősül.”

Ez azt jelenti, hogy Magyarország nagykövetségei offshore hátterű cégekkel is üzletelhetnek ezentúl. A törvény azt mondja ki, hogy Magyarország automatikusan átlátható szervezetnek minősít minden olyan céget, amelyik a külképviseletekkel köt szerződést.

Ez azért különösen érdekes fejlemény, mert éppen a mostani kormánytöbbség fogadta el azt az alkotmányt, amelyben többek között ez áll:

„A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.”

Ez az a tilalom, ami alapján állami pénz (alkotmányosan) nem mehet offshore cégekhez. A Varga miniszter által benyújtott új törvény így az alkotmány egyik (39. cikk 1. bekezdés) pontjával megy szemben, legalább tartalmi értelemben biztosan.

Az persze még előfordulhat, hogy az alkotmánybírók többsége elfogadja majd a kormánynak azt az érvelését, hogy az a cég átlátható, amire azt mondják, hogy átlátható, és nem az számít, hogy tényleg átlátható-e. Az biztos, hogy annak idején, az új alkotmány elfogadásakor még a Fidesz is azt magyarázta, hogy ez a rész az alkotmányban kifejezetten az offshore cégek ellen irányul. (Az offshore-ral az a baj, hogy nem lehet tudni, hogy ki a tulajdonosa, ráadásul a tulajdonosok általában azért bújnak el, hogy ne kelljen adót fizetniük abban az országban, ahol a pénzt megkeresik.)

Az államháztartásról szóló törvény eddig szintén tiltotta a mindenkori kormányokat az offshore cégektől:

„Kiadási előirányzatok terhére nem köthető olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek.”

A salátatörvénybe rejtett módosító éppen ezt a fenti részt módosítaná. A salátatörvényt a kormányok mindig is szívesen használták arra, hogy erősen vitatható javaslataikat elrejtsék benne, és így akadályozzák meg, hogy a törvényről szóló vita és szavazás kifejezetten a kínos ügyre legyen kihegyezve.

Gyanús, hogy eddig megsértették a törvényt

Ugyanebben a salátatörvényben van még egy paragrafus, ami ezzel az üggyel foglalkozik, és abban pedig ez áll:

[a módosítást a] "hatályos visszterhes szerződések tekintetében is alkalmazni kell”.

Vagyis a törvénybe azt is belerakták, hogy ha van nagykövetség, amelyik már korábban kötött szerződést offshore céggel, akkor az visszamenőlegesen máris úgy tekintendő, mintha nem is offshore céggel kötötték volna, hanem „átlátható” céggel.

Ez erősen arra utal, hogy eddig egyes követségeken megsérthették az államháztartási törvényt és az alkotmányt is, amit utólag a kormány legalizálni kíván. Egyelőre nem világos, hogy milyen szerződéseket akar kifehéríteni Varga Mihály.

Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető az ügyben négy miniszterhez is kérdések sorozatával fordult az ügyben.

• Szijjártó Pétertől (külügyminiszter) azt kérdezte, hogy hány képviselet és összesen mennyi pénzért kötött szerződéseket eddig „nem átlátható” szervezetekkel, ezeket ki hagyta jóvá, és vontak-e már felelősséget bárkit is, ilyen szerződések megkötéséért.
  
• Lázár Jánostól (Miniszterelnökség) azt kérdezte, hogy nemzetbiztonsági szempontból nem találja-e kockázatosnak, hogy offshore cégekkel üzletelnek a külképviseletek.
  
• Varga Mihálytól (gazdasági miniszter) azt kérdezte, hogy miért javasolta ezeket a módosításokat, és hogy a külügyből ki kérte erre.
  
• Trócsányi Lászlótól (igazságügyi miniszter) pedig azt kérdezte, hogyan fér össze az új törvény az alkotmánnyal, és milyen következményei lesznek, ha eddig offshoroztak a magyar követségek.

Az biztos, hogy például a letelepedési kötvények esetében offshore cégek hajtottak fel ügyfeleket a magyar államnak, és a kérelmeket a nagykövetségeken is be lehetett nyújtani, ám arról eddig nem volt szó, hogy ezért a követségek közvetlenül fizettek volna ezeknek a cégeknek. De az is lehet, hogy a magyar diplomaták saját offshore cégeiket bízzák meg az irodáik kitakarításával. Vagy Habony Árpád offshore cégétől bérelnek autót és vesznek tanácsokat.  Vagy valami egészen más történt, ami remélhetőleg kiderül majd a miniszterek válaszaiból.