"Álmatlan éjszakáimon azon gondolkozom, hogy mi mindent tehettünk volna annak megakadályozására, hogy a termékünket így használják" - mondta a Facebook egy egykori, a kezdetektől a cégnél dolgozó munkatársa Nick Biltonnak, a Vanity Fair újságírójának. Bilton arról írt, milyen reakciókat váltott ki a felismerés, hogy az orosz kormány a Facebookot felhasználva befolyásolta az amerikai választások kimenetét, amikor célzottan két döntőnek bizonyult állam, Michigan és Wisconsin választóit célozva kezdett kampányolni Trump mellett Facebook-hirdetésekben. A Facebook saját belső vizsgálata is arra jutott, hogy az Internet Research Agency nevű orosz cég, a legendás szentpétervári trollfarm fedővállalata vásárolt százezer dollár értékben hirdetéseket.

Az összeg nem tűnik soknak, de ha már: Trump sem nyert olyan nagyon a két említett államban. Apróságokon is múlhatnak nagy dolgok is.

Nem mindenki látja ezt így. A riport alapján a választóvonal az, hogy a megszólaló már csak egykori, vagy még jelenlegi dolgozója a Facebooknak. Az előbbiek szerint a cég veszélyes gondolatbuborékban él: Zuckerberget törleszkedő talpnyalók és ugyanúgygondolkodók veszik körül, ami nem nagy segítség, tekintve, hogy ő maga egyfajta modern Howard Hughesként egyre inkább elszakad a való világtól és egyelőre nem képes teljes egészében felmérni, mekkora hatása is volt a Facebooknak az amerikai választásokra.

A cég részéről a COO, Sheryl Sandberg ment a legmesszebb a dolgok elismerésében. "Történt valami a platformunkon, aminek nem szabadott volna megtörténnie" - mondta Mike Allennek, az Axios újságírójának. Aztán egyből visszább is vett. A klasszikus facebookos stragégiát elővéve azzal védekezett, hogy ők egy techcég, nem egy médiavállalat. "Nem alkalmazunk újságírókat" - mondta, ami szerinte mentség arra, hogy látszólag szerkesztetlenül ömlik a baromság a news feedből, amelynek már a nevében is benne van a hír, és ahonnan az amerikaiak 44 százaléka tájékozódik.

És ami ugyan a szó hagyományos értelmében véve nem szerkesztett tartalom, nem szerkesztők válogatják össze, hogy mi jelenik meg, de nem is szerkesztetlen. A Facebook átláthatatlan algoritmusa mondja meg, hogy mi kerül a felhasználó szeme elé.

A külvilág és a cég percepciója közti szakadékra Bilton szerint részben magyarázat, hogy maga Zuckerberg is eléggé elzárta magát a világtól. A cégen kívül kevés barátja van, és azon az időn túl, amit nejével és gyermekével tölt, javarészt a céghez köthető dolgokkal foglalkozik csak. Ha találkozik is valakikkel, akkor azok szinte kivétel nélkül a cége dolgozói - már ha nem számítjuk azokat a tökéletesen komponált alkalmakat, amikor az USA összes államát bejáró turnéján hús-vérnek látszó emberekkel találkozik.

A munkatársaitól pedig csak megerősítés jön vissza. Bilton szerint sokan azt hangoztatják, Sandberg "nem vagyunk médiacég" mantrájával azonosulva, hogy nem sokat tehetnek az oldalaikon terjesztett propaganda ellen. Mások azzal próbálnak érvelni, hogy az oldal milliárdos felhasználótáborához képest elenyésző számú emberhez jutottak el az orosz hirdetések - mintha amúgy nem pont az volna a lényeg, hogy azok célzottan csak a felhasználók egy jól meghatározott csoportjához jussanak el.

Ha valamit, ezt pontosan tudniuk kell a cégnél, hiszen maga Brad Parscale, Donald Trump digitális kampányának igazgatója dicsekedett azzal, hogy a Facebook heti több alkalommal delegált munkatársakat Trump kampányához, hogy segítsenek nekik a platform leghatékonyabb használatában. A Facebooknak jól belátható érdeke fűződik ehhez. Végülis elsőszámú céljuk, hogy felhasználóikat pénzzé tegyék.