Nem a disznóság a baj, hanem az, ha kiderül

Bácskai János, ferencvárosi polgármester a kerületi lapnak adott interjúban leplezetlen őszinteséggel beszélt az ellenzéki képviselők bizottságból való kirúgásának valódi okairól, és egyben akaratlanul azt is megfogalmazta, mitől olyan speciálisan beteg a IX. kerületi közélet. 

Baranyi Krisztina (Együtt) és Jancsó Andrea (LMP) kerületi képviselők.

A kerületi lapnak adott interjúból kiderül, hogy az LMP-s Jancsó Andreának és Baranyi Krisztinának (Együtt) nem az volt a bűnük, hogy hanyagul, rosszul végezték a munkájukat, vagy nem jártak be ülésekre. Azért tették ki őket, mert visszás, korrupciógyanús ügyeket hoztak nyilvánosságra. Márpedig a polgármester és a képviselők többsége szerint ez szembemegy a kerület sok évtized alatt kiérlelt politikai kultúrájával. Bácskai János pontosan ezt így fogalmazta meg:

„A vélt vagy valós problémák felvetésének helye a szak- és felügyelőbizottságokban, illetve a képviselő-testületi ülésen van.”

Tehát a közösség problémái nem tartoznak a sajtóra, és azon keresztül a lakosokra, az adófizetőkre. Ezzel a szemlélettel nem csak az a gond, hogy etikátlan, vagy hogy antidemokratikus, hanem egyszerűen törvénytelen. A képviselőknek nem lehetősége, hanem kötelessége a korrupció-gyanús ügyekről tájékoztatni a közösséget, sőt feljelentést tenni. Ahogy a miniszterelnök  mondta egy parlamenti válaszában:

„ha bármely, az államhoz köthető gazdasági ügyben jogsértésről van tudomása, tegyen feljelentést, hiszen ez kötelessége.”

Bácskai János úgy képzeli, hogy nekik, képviselőknek vannak Ferencvárossal kapcsolatos magánügyeik. És hogy a közösség zűrös ügyeit házon belül kell rendezniük. 

Pedig a kilencedik kerületi polgároknak is jogukban állna tudni minden egyes Ferencvárost érintő ügyről, leginkább a disznóságokról.

Hosszan sorolhatnánk a közösség valódi problémáit, amiket az önkormányzat vagy nem is akart kezelni vagy csak a bevált „szolgálati utat” követve próbált intézni, anélkül, hogy nyilvánosságra hozták volna, kivizsgálták volna azokat.

Bácskai János úgy véli.

Ez a politikai attitűd vezetett el oda, hogy a közszolgák nemcsak a közügyeket kezelik magánügyként, hanem a köztulajdont is magántulajdonként. Ahogy alábbi videónkban azt be mutattuk:

Ezt a politikai felfogást minden ízében szimbolizálja maga a kerületi újság is, amiben a polgármester fenti politikai krédója megjelent. A polgárok pénzéből írt, kiadott és terjesztett Ferencváros újság a polgármesteri interjún, és egy rakás polgármesterről készült képen túl az alábbi húsba vágó közügyeket tartotta kiemelten fontosnak:

Idősbarát önkormányzati díj másodszor, Szüreti mulatság az óvodában, A Lurdy Házban találkoztak a klubtagok, Erős csontokkal 100 éves korig, Kerületünk fényképekben, Gólyahírek.

Ferencváros Önkormányzatának kétheti lapja 

Az viszont tény, hogy ez a bizonyos felfogás nem kizárólag Bácskaihoz és pártjához kötődik. Az interjúból kiderül, hogy nagykoalíció őrködik az évtizedes politikai kultúra fölött:

„Hozzáteszem, a bizottsági visszahívásról szóló határozat (Jancsó és Baranyi kirúgásáról  - A szerk.) 9 igen, 4 tartózkodás és 2 nem szavazattal ment át, ami azt jelenti, hogy a szocialista képviselők sem voksoltak ellene. Sőt, emlékeim szerint éppen Pál Tibor, az MSZP frakcióvezetője volt az, aki hónapokkal korábban – napirend előtti felszólalásában – elsőként hívta fel az érintettek figyelmét a Ferencvárosban megszokott politikai kultúra betartására.”

A nagykoalíciót a két ellenzéki politikus mostani kiszorításával már szinte semmi nem zavarja meg abban, hogy Ferencváros dolgait a megszokott szolgálati úton intézzék.