Többször írtunk arról, hogy a technológiai fejlődés adta lehetőségekkel élve hogyan terjednek az egyre komolyabb megfigyelő- és ellenőrző rendszerek Kínában. Ennek a folyamatnak lett közvetlen következménye, hogy elkezdték kitiltani a repülőkről és vonatokról azokat, akinek a viselkedésével nem elégedett az állam. 

Most az SCMP egy újabb megfigyelési módszerről ír, amely egyre komolyabb jelentőségre tesz szert Kínában: olyan, a kormány által támogatott projektekről, melyekben a munkavállalók agytevékenységét és kognitív állapotát figyelik munka közben, legyen szó gyártósorról, hadseregről vagy nagy sebességű vasút irányításáról. 

A munkások fejére helyezett érzékelők révén így a vezetőségnek lehetősége van arra, hogy folyamatosan monitorozzák, mennyire koncentrálnak az alkalmazottak, fáradnak-e, illetve hogy milyen érzelmi állapotban vannak. 

A technológia fejlesztésével foglalkozó vállalatok azt állítják, hogy mindez a munkások érdekét is szolgálja, hiszen így a valós igényekhez lehet állítani a pihenőket, illetve ki lehet szúrni azokat is, akiket mondjuk túl nagy stressz ér. A fejlesztők szerint persze a vállalatok is jól járnak, hiszen a folyamatos ellenőrzés révén javulhat a hatékonyság, kevesebb lehet a hiba. 

Természetesen nem csak Kínában zajlanak hasonló kutatások és fejlesztések, de jelenleg itt van a kormányzati akarat és a megfelelő mennyiségű tőke ahhoz, hogy ezek az eszközök nagyüzemben is terjedni kezdjenek, a tömegközlekedéstől az állami tulajdonban lévő gyárakon át a hadseregig. 

Maga a technológia már meglehetősen kifinomult az SCMP cikke alapján: a fejre rakható érzékelők kis súlyt nyomnak, vezeték nélkül működnek, és folyamatosan továbbítják az agy állapotáról összeszedett adatokat, melyeket egy mesterséges intelligencia alapú algoritmus folyamatosan dolgoz fel, és szűri ki a rendkívüli érzelmi vagy kognitív reakciókat. 

A cikkben megszólal Hangcsou város áramszolgáltatójának tisztviselője, aki az állami vállalat munkavállalóinak érzelmi megfigyeléséért felel. Cheng Jingzhou elmondása szerint a megfigyelési eszköz bevezetése abszolút siker volt, az elmúlt években jelentősen megnőtt a vállalat profitja, és a 40 ezer alkalmazott sokkal hatékonyabban dolgozik. Ugyanakkor ennél többet nem volt hajlandó elmondani arról, hogy hogyan működik náluk a rendszer. 

A fejlesztéssel kapcsolatos kutatások jelentős része a Neuro Cap nevű program keretében fut, melyet teljes mértékben a kínai állam finanszíroz. Az itt kidolgozott technológiát ma már tucatnyi gyárban és vállalkozásnál használják. A hivatalos narratíva itt is az, hogy egy érzelmileg labilis munkavállaló nem csak a saját, de a társai biztonságát is veszélyeztetheti, ráadásul akár egy egész gyártósor teljesítményét képes lehet visszavetni. A rendszer viszont segít kiszűrni ezeket a munkavállalókat, így a vezetőknek van lehetősége közbelépni, például szabadnapot adni a túl stresszes alkalmazottnak. 

Azt a kutatók is elismerik, hogy a munkások eleinte nem fogadták jól a technológiát, attól féltek, hogy majd a gondolataikat fogják olvasni vele. Viszont idővel megszokták, ma már olyan alapvető a hordása, mint egy munkavédelmi sisaké. 

A technológia terjedését sokan kritizálják, mivel Kínában jelenleg semmi nem szabályozza az ilyen típusú személyes adatok és egészségügyi információk kezelését. Ráadásul erős a gyanú, hogy a vállalatok nem a munkavállalók jólléte, hanem a profitmaximalizálás miatt érdeklődik a fejlesztések iránt.