A rendszeres kilakoltatások ellen is vonultak a Belvárosban

Fotó: Ancsin Gábor/Képszerkesztőség

Szombat délután a Zeneakadémia épülete elől indulva vonult körülbelül 1500 fővel a 8. Lakásmenet a Szabadság térre. A Város Mindenkié által szervezett vonulás célja az, hogy felhívják a figyelmet a magyarországi lakhatási válságra: azaz arra, hogy egyre nehezebben megfizethetőek az ingatlanok Magyarországon, elszálltak az albérletárak, kevés a szociális bérlakás, miközben rendszeresek az országban a kilakoltatások.

Fotó: Ancsin Gábor/Képszerkesztőség

A menetet szervező A Város Mindenkié a szombati esemény elé időzítve közzétett egy rakás adatot, melyek a hazai lakhatási válság mélységét mutatják be. Eszerint a fővárosi lakásállománynak mindössze 5 százaléka önkormányzati bérlakás (ez a rendszerváltáskor még nagyjából 50 százalék volt). Ezzel együtt is, több mint 2500 üresen álló önkormányzati lakásról tudni Budapesten, és a kiadatlan lakások jelentős része összkomfortos vagy komfortos lakás, kisebb része félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakás. 

Fotó: Ancsin Gábor/Képszerkesztőség

Az AVM végigkérdezte a kerületeket, és ebből az derült ki, hogy az üres lakások legalább 20 százaléka lakható állapotban van, azaz a fővárosban jelenleg is van minimum 500 olyan önkormányzati tulajdonú lakás, amiben nem lakik senki. A civil szervezet arról is írt, hogy az önkormányzatok Budapesten évente minimum 190 millió forintot költenek az üres lakások fenntartására (igaz, 11 önkormányzat nem szolgáltatott adatot erről, szóval a valódi összeg jóval magasabb lehet.)

Fotó: Ancsin Gábor/Képszerkesztőség

2017-ben az önkormányzatok több mint 571 lakáskiürítési eljárást indítottak a bérlőik ellen, és tavaly legalább 346 önkormányzati lakást adtak el az önkormányzatok Budapesten, ugyanakkor összesen 31 lakást vásároltak vagy építettek. Ehhez képest a tavalyi évben legalább 6700 háztartás adott be lakáspályázatot vagy lakáskérelmet valamelyik budapesti önkormányzathoz, de a válaszok alapján 1204 esetben adtak csak ki lakást az önkormányzatok, azaz a kérelmet benyújtók 20 százaléka juthatott csak önkormányzati bérlakáshoz.

Fotó: Ancsin Gábor/Képszerkesztőség

A lakhatási válság pedig nem csak a legszegényebbeket fenyegeti: tavaly részletesen is foglalkoztunk vele, hogy nagyon rossz állapotban van a magyar albérletpiac, és az elmúlt évek meredek áremelkedései sokakat hoztak nagyon nehéz helyzetbe. És azt is tudni, hogy túl sok az üres lakás, miközben Románia után nálunk a legmagasabb a megfelelő lakhatástól megfosztottak aránya az EU-ban