„Ha egy hely globális pénzügyi központtá válik, megvan a veszélye, hogy egyben pénzmosó központ is lesz. A brit hatóságok túl sok ideig voltak tétlenek a Londonban megjelenő mocskos pénzzel szemben, mert féltek attól, hogy ártanak Nagy-Britannia hírnevének, hogy könnyű itt üzletelni. Pedig vannak eszközök a pénzmosás elleni harcra, amelyek még nem jelentenek aránytalan korlátozást.” Ez a Financial Times Ideje kitakarítani a londoni mosodát című vezércikkének részlete, ami a héten jelent meg.
Edward Lucas a napokban szintén arról írt, hogy a mocskos pénz akadálytalanul áramlik a szabad piacon, és hogy kiderült, egyáltalán nem szükségszerű, hogy a nemzetközi kereskedelem és befektetések nagyobb jóléthez vezessenek, és csökkentsék a háborúk kockázatát. „A kommunizmus 1991-es összeomlása után sokan gondolták azt, hogy a szabad piac minden helyzetben csak jobb megoldás lehet, de ideje ezt újragondolni.”
„A pénz szabad áramlása nemcsak a gazdasági növekedés, de a szabadság egyik alapja is lett, mostanra viszont egyértelműen fordult a helyzet. Az ellenőrzés nélküli, láthatatlan pénzáramlás nemhogy nem a demokrácia terjedéséhez járul hozzá, de kleptokráciát és nyomorúságot hoz magával.” Ez pedig az Economistban jelent meg szeptemberben Oliver Bullough brit újságíró új könyvéről, a Moneylandről.
Az, hogy az ellenőrizetlen, átláthatatlan és szinte felfoghatatlan léptékű pénzáramlás már a nyugati demokráciát is elkezdte aláásni, mostanra érezhetően az érdeklődés középpontjába került. Egymás után jönnek az olyan ügyek, mint Donald Trump kampánytanácsadója, Paul Manafort elítélése, az észtországi dán bankfiókban tisztára mosott 150 milliárd dollárnyi oroszországi pénz, vagy éppen a Finnországban lerohant orosz üzletember sztorija, nem beszélve a Panama-iratokhoz hasonló történetekről. És ez még csak a nyugat, a világ többi részén sokkal súlyosabbak a hatások.
A Moneyland arról szólt, hogyan alakult ki, és hogy működik az a rendszer, ami ezt lehetővé teszi.
Bullough évekig dolgozott moszkvai tudósítóként, és ha van világ, ami fogékonnyá tesz erre a látásmódra, az egyértelműen a putyini Oroszország. Itt volt az egyik legdrasztikusabb az átalakulás: a felső 10 százalék mostanra az ország vagyonának 87 százalékát birtokolja, és ehhez elég volt három évtized a Szovjetunió bukása után.
Támogasd a munkánkat, csatlakozz a Körhöz, hogy elérd az exkluzív tartalmainkat!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.