May szépen kéri Európa vezetőit, hogy segítsenek rajta

  • Ha eddig zavarosnak tűnt a Brexit ügye, akkor mit lehet mondani most, amikor hivatalosan már csak egyetlen hét van hátra a britek kilépésig, de közben az sem látszik, hogy ez hogyan történhet meg, de az sem, hogyan nem történhet meg? Óvatosan fogalmazunk, ha azt állítjuk, hogy a helyzet most már meglehetősen zavaros
  • Theresa May brit miniszterelnök az Európai Tanácstól, vagyis az EU tagállamainak vezetőitől remél segítséget csütörtökön este, csakhogy a tanács tagjainak segítőkészsége korlátozott, ráadásul a megoldás jórészt nem is rajtuk, hanem a brit parlament képviselőin múlik. 
  • Utóbbiak viszont semmiben sem értenek egyet, semmilyen koncepciónak sincs többsége, bár egy nagy konszenzus csütörtök reggelre körvonalazódni látszik: egyre többen mondják azt, hogy Maynek le kellene mondania. 

Theresa May szerdán levelet írt Donald Tusknak, az Európai Tanács vezetőjének, amiben arra kérte, hogy a csütörtök - pénteki csúcson vegyék napirendre a Brexit március 29-i határidejének meghosszabbítását június 30-ig.

Hogy jutottunk ide?

2016-ban a britek népszavazáson úgy döntöttek, hogy ki akarnak lépni az EU-ból.

A brit kormány 2017 március 29-én hivatalosan is benyújtotta a kilépési szándékát az EU-nak, ami az EU-s jog szerint minimum két évvel később élesedhet. A brit parlament Theresa May javaslatára törvényt hozott arról, hogy rögtön élesedjék is, amint lejár a két év. Így alakult ki a jövő pénteken esedékes dátum. Ahhoz, hogy ezen módosítani lehessen, szükség lenne az EU-s vezetők és a brit parlament beleegyezésére is. Az EU-s vezetők csütörtök este tárgyalnak a halasztás lehetőségéről, a brit parlamentnek meg hétfőtől csütörtökig volna erre módja valamikor.

A brit kormány és az EU 2018 novemberében állapodtak meg a kilépés módjáról, ezt nevezik alkunak. Csakhogy ezt az alkut januárban és márciusban is leszavazta a brit parlament. Csakhogy a brit parlament hozott egy olyan határozatot is, hogy alku nélkül nem léphet ki Nagy-Britannia az EU-ból. Most ezt a patthelyzetet kellene feloldani, ezért kérte May, hogy halasszák el a Brexitet.

Valójában nincs idő ezen gondolkodni

A halasztással van egy nagy probléma: május 23. és 26. között tartják az EP-választásokat. Ha a britek nem lépnek ki, akkor meg kellene tartaniuk a választást. Csakhogy ők évek óta úgy készültek, hogy a választásig kilépnek. Ennél is nagyobb gond, hogy a kieső brit képviselők mandátumainak egy részét felosztották több másik ország között, amelyeknek eddig arányosan túl kevés hely jutott. Van olyan tagállam - például Írország - ahol a szavazólapok összeállítását és a jelöltállítás módját is meghatározza, hogy a britek indulnak-e a választáson, vagy nem. Áprilisig ezért el kellene dőlnie, hogy a britek részt vesznek-e a választáson, vagy nem.

Theresa May a Tusknak írt levelében azt állítja, hogy nem akarja, hogy Nagy-Britannia részt vegyen. Csakhogy ha a britek tagok maradnak az EU-ban, de nem lesz képviselőjük az EP-ben, akkor attól kezdve az EP összes döntése megtámadható lesz a bíróságon, azzal, hogy az EP nem legitim szervezet, hiszen nem az EU működését rögzítő lisszaboni szerződés szerint dolgozik. Erre Jean-Claude Juncker levélben hívta fel a brit politikusok figyelmét, még a múlt héten. 

Arról is vita van, hogy meddig kell kilépniük a briteknek, hogy megússzák az EP-választást. Juncker szerint május 23-ig, vagyis az első olyan napig, amikor már lesz olyan tagállam, ahol kezdődik a szavazás. May azonban június 30-ig kéri a Brexit halasztását - és ezt a dátumot tartotta eddig reálisnak Tusk tanácsi elnök is - mert az új EP július 2-án tartja alakuló ülését. 

Közben több tagállam diplomatája szerint mindegy, hogy a választás első, vagy a megalakulás előtti utolsó nap lépnek ki, mert áprilisig úgyis el kell dőlnie, hogy melyik országnak hány képviselői hely jut, vagyis a briteknek mindenképpen egy héten belül meg kell mondaniuk, hogy kilépnek-e nyárig.

A tanács garanciát akar, amit May nem tud adni

A tanács arra készül, hogy megadja May-nek a halasztás lehetőségét június 30-ig, de csak akkor, ha még a jövő héten a brit parlament elfogadja a kilépésről szóló alkut. Ez teljesen logikus a fenti szempontok alapján, hiszen az nem lehet, hogy nem is lépnek ki a következő EP megalakulásáig, de nem is tartják meg az EP-választást. Hogy ez az egész EU legitimitását veszélyeztető ellentmondásos helyzet ne állhasson elő, muszáj lenne a brit parlamentnek döntenie valahogy. 

Csakhogy a dolgok mostani állása szerint a brit parlament nem tud a jövő héten szavazni az alkuról. A parlament elnöke ugyanis bejelentette, hogy a parlamenti szokásjog alapján nem teheti fel harmadszor három hónapon belül ugyanazt a kérdést szavazásra. És az alkut január óta már kétszer elutasították. Más alkut meg nem lehet megszavaztatni, mert az EU nem tárgyal tovább az alkuról, így azon nem lehet módosítani. 

Theresa May azt írta Tusknak, hogy ha a tanács esetleg megszavazná, hogy elfogadják azt a kis kiegészítést, amit az alku mellé tettek múlt hétfő éjjel Jean-Claude Junckerrel, akkor talán meggyőzhetné a házelnököt, hogy ez már nem ugyanaz az alku, és maga is hozzátenne belpolitikai jelentőségű dolgokat a csomaghoz, és akkor mégis a parlament elé kerülhetne a javaslat. Ez azért elég gyenge garanciának tűnik. Főleg, ha hozzávesszük, hogy ha szavazásra is bocsátja a házelnök az alkut mégis, akkor sem látszik, hogyan menne át ugyanazon a parlamenten, ami utoljára a múlt héten szavazta le nagy többséggel.

Mindenki nagyon elégedetlen

Theresa May szerdán tartott egy beszédet, amit a brit néphez címzett, és azt mondta, hogy szégyenkezik az egész huza-vona miatt, de mindenről a parlamenti képviselők tehetnek, mert ők hozták össze a patthelyzetet, hiszen: leszavazták az alkut, de leszavazták az alku nélküli kilépést is, úgyhogy nem volt más választása, mint halasztást kérni. 

Theresa May szózatot intéz a halasztási kérelemről a választóknak március 20-án.Fotó: JONATHAN BRADY/AFP

Ezen a konzervatív és a munkáspárti politikusok közül is igen sokan megsértődtek, és sorra nyilatkozzák szerda óta, hogy ha May nem tud a parlament számára elfogadható terveket eléjük vinni, akkor ez az ő alkalmatlanságát bizonyítja csupán, úgyhogy mondjon le.

May eddigi támogatói is kiakadtak mostanra, mert May csak június végéig kért halasztást az EU-tól. Ezzel szerintük óriási taktikai hibát vétett, mert ha hosszabb halasztást kért volna, mondjuk 9 hónapot, vagy 2 évet, akkor ettől a Brexit támogatói úgy megijedtek volna, hogy a jövő héten inkább megszavazták volna az alkut, csak nehogy elmaradjon a Brexit. Eddig ez volt a forgatókönyv, May a múlt héten még azt mondta a parlamentben, hogy ha nem megy át az alku, akkor hosszú halasztást kér. 

Ugyanakkor ez a taktika se biztos, hogy annyira végiggondolt volt: hiszen ha a tanács elfogadja a hosszú halasztást, és ettől megriadva a parlament a jövő héten elfogadja a kilépési alkut, akkor May mehetett volna vissza a tanácsba, hogy bocsánat, mégse kérünk halasztást. Nem világos, hogy a módosítás visszamódosítása hogyan ment volna át a tanácson. Eleve nincs kitűzött tanácsülés most csütörtök és június között.

Mi lesz akkor?

May terve az, hogy belátható időn belül, harmadik nekifutásra lenyomja a tavaly novemberi alkut a parlamentjén, és így június 30-ig Nagy-Britannia formálisan kilép az EU-ból. (Valójában félig benne marad, mert az alku szerint 2020 végéig még egy átmeneti állapot tart majd, és hogy mi jön azután, arról egy újabb alkunak kell döntenie.) 

Ebbe az EU a mostani állás szerint akkor megy bele, ha az alkut már a jövő héten megszavazza a brit parlament. Vagyis várhatóan most nem adják meg Maynek a hosszabbítás lehetőségét csak úgy, hanem kap egy hosszabbításról szóló kupont, amit akkor válthat be igazi hosszabbításra, ha a jövő héten átnyomja a parlamenten a novemberi alkut. (Amit a parlament elnöke nem akar napirendre venni, és amit a képviselők már kétszer leszavaztak.) 

Vagyis csütörtök este Maynek arról kellene győzködnie az EU vezetőit, hogy minél rugalmasabb feltételekkel kapja meg ezt a kupont. 

May belebukhat, az idő nyúlhat

Az a legvalószínűbb a mostani állás szerint, hogy May kénytelen lesz előbb-utóbb hosszabb távú halasztást kérni, és elviselni, hogy ez az EP-választás megtartásával jár. Vagy lemond, ahogy azt egyre többen követelik a saját pártjából is. 

A Brexit problémáját persze egyik változat sem oldaná meg. Arra nem látszik ugyanis megoldás. Nem véletlen, hogy már régóta nem a Brexit megvalósulásáról, hanem annak elodázásáról van szó csupán. Hiszen már maga az "alku" sem sokkal több, mint a probléma elodázásának jogi kerete, 2020 szilveszteréig. 

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.