• Boris Johnson rövid miniszterelnöksége összes parlamenti szavazását elbukta eddig.
• Miután a képviselők megszavazták a megállapodás nélküli Brexitet megtiltó törvényjavaslatukat, leszavazták Johnson indítványát az előrehozott választásokról.
• Johnsonnak így kevés lehetősége maradt, és mindegyik miniszterelnöksége végét jelenti.
• Kérhet maga ellen bizalmatlansági indítványt, vagy benyújthatja lemondását.
• Az előbbi esetben akár még a Munkáspárt is megszerezheti a hatalmat a lázadó konzervatívok támogatásával.

Boris Johnsonnak nem sikerült javítania eddigi 0 százalékos parlamenti mérlegén: a keddi parlamenti veresége után, mely során pártja hivatalosan is kisebbségbe került a brit alsóházban, a három szerdai szavazáson is vereséget szenvedett. A képviselők második és harmadik olvasatban is megszavazták Hillary Benn törvényjavaslatát, amely megtiltja, hogy Nagy-Britannia Johnson tervei szerint október 31-én alku nélkül is kiléphessen az Európai Unióból, utána pedig leszavazták Johnson előrehozott választások kiírását indítványozó javaslatát is.

A szerdán elfogadott törvényjavaslatot még a felsőháznak, a Lordok Házának is meg kell szavaznia. A lordok csütörtök hajnalig tartó vita után, magyar idő szerint fél három körül végül is megállapodtak, hogy a javaslatot legkésőbb pénteken este ötig (magyar idő szerint hatig) visszaküldik a képviselőházba. Vagyis nem lesz obstrukció, a képviselőház még az ülésszak szeptember 12-i felfüggesztése előtt megküldheti azt a királynőnek kihirdetésre.

Nem jött be a trükk

De most kanyarodjunk vissza Johnson késő éjszakai, negyedik parlamenti vereségéhez. A miniszterelnök két napja még azt nyilatkozta, hogy "nem akarok választást, és maguk sem akarnak választást". Mégis, miután a képviselők elfogadták a Brexit elhalasztását kérő, az alku nélküli kilépést megtiltó törvényt, Johnson benyújtotta javaslatát az előrehozott választásokról - a terve az volt, hogy még az október 17-i EU-csúcs előtt választást tartsanak, amit reményei szerint megnyerhet, így megerősödött legitimációval mehetne Brüsszelbe egy olyan parlamenttel maga mögött, amit a brit közjog szerint nem kötnek az előző parlament döntései, vagyis akár el is törölheti az alku nélküli kilépést tiltó törvényt. A parlament feloszlatásához és az új választás kiírásához kétharmados többségre lett volna szüksége, ami a Munkáspárt szavazataival meg is lehetett volna. De csak 298 képviselő szavazta meg, vagyis nemhogy a képviselők szükséges kétharmada, még csak egyszerű többsége se támogatta.

A szavazás után Johnson arról beszélt, hogy Jeremy Corbyn "az első ellenzéki vezető országunk demokratikus történetében, aki visszautasít egy választási kihívást". Corbyn, a Munkáspárt vezére amúgy jelezte, hogy pártja készen áll az előrehozott választásra, és támogatja is azt, de csak abban az esetben, ha már kihirdették a kilépés nélküli Brexitet megtiltó törvényt. Johnson ötletét, hogy október 15-én, vagyis még az október 31-i határidő előtt tartsák a választást, a Hófehérkének kínált almához hasonlította. A kisebbik ellenzéki párt, a Liberális Demokraták ugyanezen az állásponton vannak, ők is csak a Brexit határidejének elhalasztása után hajlandók belemenni az előrehozott választásba.

Mi jöhet még?

Johnsonnak még vannak jogi lehetőségei a parlament feloszlatására és új választások kiprovokálására. Mivel elvesztette a többségét, kezdeményezhet bizalmi szavazást is. Amennyiben azt elvesztené, a 2011-ben elfogadott, a parlament mandátumát öt évben rögzítő törvény alapján a parlamentnek fel kell oszlatnia magát, és új választásokat kell kiírni. A törvény alapján a parlamentnek ezután még 14 napja volna arra, hogy újabb bizalmi szavazást kérjen, esélyt adva arra, hogy más pártok támogatásával kisebbségi kormány alakulhasson. Mivel a rendezetlen kilépést ellenző képviselők többségben vannak, elméletileg volna esély egy többségi koalíció kialakítására a lázadó tory képviselők támogatásával.

Ha mégsem sikerülne kormányt alakítani, akkor Johnson azt is kérheti a királynőtől, hogy a választásokig átmenetileg nevezzen ki valaki mást helyette ügyvivő miniszterelnöknek, aki végrehajtja a törvényben előírtakat és benyújtja a halasztási kérelmet az EU-hoz.

Amit aztán még Brüsszelnek is jóvá kell hagynia. 

Talán a parlamenti ülésszakot sem tudja berekeszteni

Ha ennyi kudarc nem volna elég, Johnson ma egy másik fronton is vereséget szenvedhet. Egyik első miniszterelnöki intézkedéseként Johnson augusztusban kezdeményezte a királynőnél a parlament őszi ülésszakának berekesztését. Mivel a királynőnek ebben nincs mérlegelési joga, a miniszterelnök kérésére legkésőbb szeptember 12-ével el is rendelte az ülésszak berekesztését.

Johnson indítványát azonban egy aktivista, Gina Miller megtámadta a Legfelsőbb Bíróságon. Miller komoly támogatókat állított maga mellé, többek között azt a John Majort, aki Johnson előtt utoljára élt ezzel a rendkívüli eszközzel, a parlamenti ülésszak felfüggesztésével. A Guardian tudósítása szerint a bíróság még csütörtökön meghallgatja, és akár dönthet is az ügyben. Johnson arra hivatkozott a királynőhöz beadott indítványában, hogy a parlament felfüggesztésére a kormányprogram kidolgozása miatt van szüksége. Miller szerint valójában azonban csak azt akarta megakadályozni, hogy a parlament felülvizsgálhassa a kormány Brexittel kapcsolatos terveit, és megakadályozhassa a megállapodás nélküli kilépést.

A skót legfelsőbb bíróság szerdán már döntött ebben az ügyben, és elvetette Miller indítványát, de a Guardiannek nyilatkozó alkotmányjogászok szerint neki és támogatóinak erős jogi érvei vannak, így csütörtökön akár a szerdaival ellentétes döntés is születhet. De akárhogy is dönt a bíróság, szinte biztos, hogy a vesztes fél megfellebbezi a döntését, így végső ítélet majd csak szeptember 17-én születhet. (Via The Guardian 1, 2, 3, BBC)