Nemhogy támogatta, de egyenesen magyar nemzeti érdeknek nevezte Orbán Viktor hétfőn a parlamentben a törökök szíriai katonai támadását. A miniszterelnök megerősítette azt a török háborús propagandán alapuló, korábban Szijjártó Péter által is felvázolt logikát, hogy azért jó nekünk magyaroknak a török offenzíva, mert ezzel nyílik meg a törökországi táborokban élő 3 millió szír menekült előtt a hazatérés lehetősége. 

Ezzel a logikával meglehetősen egyedül van Orbán Európában, a békés hazatérés lehetőségének megteremtése helyett inkább a kurdok elleni etnikai tisztogatásnak tűnik, amit a török hadsereg művelt. Johann Wadephul, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) frakcióvezető-helyettese a német köztévének azt nyilatkozta, hogy a török támadást támogató Orbánnak végre el kellene döntenie, hogy az EU-csapatában játszik vagy távozni akar az Európai Unióból.  

De még Orbán nagy szövetségese és migránsellenes harcostársa, Matteo Salvini is attól tart, hogy a török támadás újabb menekülthullámot indít el Európa felé. 

Orbán saját magával sem feltétlenül koherens. 2016-ban - amikor a törökök azzal fenyegetőztek, hogy ráéresztik Európára a náluk lévő menekülteket - azt mondta, hogy Magyarország a kerítéssel fel tudja tartóztatni a menekülteket és meg tudja védeni Európa belsejét. Most ezt a Parlamentben azzal egészítette ki, hogy nem érdemes kipróbálni, hogy mi van, ha a kerítés egyik oldalán ott van 100 ezer menekült, a másikon pedig 50 ezer határőr, rendőr, katona.

(Az pedig már tényleg csak szőrszálhasogatás, hogy Orbán ellenezte 2015-ben az EU és Törökország megállapodását arról, hogy a törökök feltartóztatják a menekülthullámot, mert az szerinte hibás logikán alapul. Szerinte ugyanis Európának meg kell tudni védeni a határait, „nem koldulhatunk biztonságot”. De a törökök által támadott kurdokat is fontos stabilizációs tényezőnek nevezte még 2015-ben). 

Orbán olyan szeretett volna lenni, mint Erdogan

Orbán nem először tesz szívességet Recep Tayyip Erdogannak azzal, hogy olyan pillanatban áll ki mellette, amikor megfagy a török politikus körül a levegő.

„Akármilyen törökellenes megnyilatkozások is lesznek jelentős európai uniós országokban, Magyarország ezekhez sohasem fog csatlakozni” 

- adott biankó csekket Orbán 2017 nyarán Erdogannak, miután számos kritika ellenére a török politikus olyan alkotmánymódosítást vitt végig, ami lényegében korlátlan uralommal ruházta őt fel. 

A magyar miniszterelnök már 2013-ban erősen indított, amikor először fogadta Budapesten Erdogant. A házigazdák kötelező udvariaskodását mintha kicsit meghaladta volna, amikor Erdogant az évtized egyik kiemelkedő politikai vezetőjének nevezte, és közölte azt is, hogy  kevés olyan vezető van ma a világon, aki olyan átalakításokat hajtott végre a hazájában, mint Erdogan. 

link Forrás

És még ezt is sikerült fokoznia a találkozójukat követő magyar-török gazdasági fórumon:

„Egy olyan emberről beszélünk, egy olyan embert köszöntünk, aki bátor volt, hogy nehéz döntéseket hozzon. Mindannyian ilyenek szeretnénk lenni.” 

Orbán szerint Európában már mindenhol vezetőkért kiáltanak, és Erdogan pont ilyen vezető. 

Orbán és Erdogan céljai nem teljesültek

A magyar kormányfő Erdogan melegszívű fogadtatását azzal magyarázta, hogy „Magyarország meghirdette a gazdaságpolitikában – fönntartva a NATO-s és az európai uniós elkötelezettségét – a keleti nyitás politikáját”. Ennek a szavai szerint az a lényege, hogy „üzleti partnereket, kapcsolatokat, kereskedelmet és piacokat szeretnénk a tőlünk keletre eső világban találni”.

A kereskedelem javult ugyan a két ország között, de a várakozásoktól egyelőre messze elmarad. 2013-ban Orbán és Erdogan azt a célt tűzték ki, hogy a török–magyar kereskedelem elérje az évi ötmilliárd dollárt. 2014-ben ez mindössze kétmilliárd dollár lett. Emiatt 2015-ben Orbán még nem aggódott, de 2017-ben az éves magyar-török gazdasági fórumon a magyar miniszterelnök elismerte, hogy nem úgy állnak, ahogy tervezték. 

„A magyarok szeretik az egyenes beszédet, ezért arról is kell Önök előtt szólnom, hogy Erdoǧan elnök úrral 2013-ban azt a célt tűztük ki, hogy ötmilliárd dollárra növeljük a két ország kereskedelmét. Ez nem sikerült, ennek számos oka van, és sok tanulságot is gyűjtöttünk. Úgy látjuk, hogy egyelőre még nincs áttörés a török–magyar üzleti kapcsolatokban. Van fejlődés, de nincs áttörés”. 

A magyar kormányfő a cél kitűzése után 4 évvel úgy látta, hogy már csak egy kicsi hiányzik: „a mai alkalmat arra kell felhasználnunk, hogy egy nagy, átszakító erejű lökést adjunk a török–magyar politikai és gazdasági együttműködésnek”.

Az áttörés nem sikerült, mert tavaly ősszel, amikor öt év után fogadta Erdogant Budapesten Orbán, megint arról beszélt a magyar kormányfő, hogy nem érték el a célt: 

„Emelni emeltük, de az ötmilliárdot még nem értük el, tehát joggal lehetünk elégedetlenek” 

- mondta. 2018-ban mindössze 3,1 milliárd dollárig sikerült feltornázni a magyar-török kereskedelmet, amire az volt Orbán és Erdogan válasza, hogy rendben, akkor legyen a cél öt helyett még magasabb: 

„már hatmilliárd dolláros horizontot is elérhetőnek láttunk”. 

Lehet, hogy magyar haditechnikai beszerzés dobja majd meg az összeget, állítólag török páncélozott járművek iránt érdeklődik a honvédség.  

Úgy néz ki, hogy a magyar kivitel egyelőre elérte a csúcsot, miközben a behozatal Törökországból dinamikusan nő. A török gazdaság tavaly a második félévben hosszú idő után recesszióban volt, és bár idén sikerült javítani, de magas az infláció, a török-amerikai feszültség pedig rossz hatással lehet a gazdaságra. 

Azt sem lehet mondani, hogy óriási török beruházások történtek volna Magyarországon, Orbán „néhány száz” munkahely létrehozásához gratulált a török befektetőknek. Magyarországon összesen valamivel több mint ezer ember dolgozik török vállalatok alkalmazottjaként. A magyarországi török beruházásokat tavaly a magyar kormány ráadásul 2 milliárd forinttal segített meg. 

A barátság a lényeg

Ha a várt gazdasági eredmények eddig nem is jöttek össze, Orbán azért Ankarában - amikor a fent már jelzett biankócsekket kiállította Erdogannak - jelezte 2017 nyarán, hogy vannak a pénznél fontosabb dolgok is. Számára ilyen a barátság:

„Fontos az üzlet, jó, hogyha az ember úgy érzi, hogy biztos lábakon áll, és biztos háttere van, de a magyarok azt gondolják, hogy a világon a legfontosabb dolog nem az üzlet és nem a pénz, hanem az, hogy az embernek legyenek barátai. És ha az embernek vannak barátai, akkor abból fakadnak kötelezettségek is. Az ember kitart a barátai mellett akkor is, hogyha egyébként ez kényelmetlen, ezért Önök számolhatnak azzal, hogy akármilyen törökellenes megnyilatkozások is lesznek jelentős európai uniós országokban, Magyarország ezekhez sohasem fog csatlakozni, mert Magyarország a török emberek oldalán áll, és meggyőződésünk, hogy nekünk, európaiaknak Törökországra úgy kell tekintenünk, mint a hamarosan legnagyobbá váló európai országra.  

Azért ne hallgassuk el, vannak fontos eredmények is: „És végezetül köszönetet mondunk Erdoğan elnök úrnak azért is, mert Magyarország megfigyelői státuszt kapott a Nemzetközi Türk Akadémiában, és ennek a nemzetközi intézménynek a munkájában ezentúl magyar kutatók is részt fognak majd venni”.  

Orbán valóban minden EU-s vezetőt meghaladó gesztusokat tett Erdogannak. Elsőként gratulált neki a mindenhol kritikákkal fogadott alkotmánymódosításhoz, a hálás Erdogan aztán felajánlotta, hogy találkozzanak Pekingben, el is készült a fotó. A rövid megbeszélés nem volt elég, Orbán aztán Törökországba is elutazott, hogy ott személyesen dicsérje az Erdogannak szinte teljhatalmat biztosító új hatalmi rendszert: „azokat az alkotmányos változásokat, amelyeket Önök bevezettek, mi üdvözöljük, bár hozzáteszem, hogy egyébként semmi közünk hozzá, mert ez török belügy. De mi úgy gondoljuk, hogy ezek a változások, az alkotmányos változások növelik Törökország képességét, hogy meg tudja védeni Európát, és így segítségére tudjon lenni Magyarországnak is. Sok sikert kívánunk a folyamat végigviteléhez, és szívből köszöntjük és üdvözöljük Erdoǧan elnök urat is.”

A magyar rádióhallgatóknak pedig így magyarázta a helyetet: “Mi a józan ész politikáját folytatjuk, és az nem helyes, hogy először adunk egy jó nagy baltát a török elnök kezébe, hogy védjen meg bennünket, majd utána hátul egy gombostűvel folyamatosan szurkáljuk, mert nem tetszik a kinézete”.

2018-ban tartottak először választást Törökországban az alkotmányos rendszer alapján, Erdogan nyert, Orbán elfogadta a meghívást az elnöki beiktatására is. sőt, magával vitte a fiát, Gáspárt is. EU-s tagországok közül rajtunk kívül csak a törökökkel szomszédos Bulgária képviseltette magát a legmagasabb szinten. 

Orbán olyan alkalmakkor is szükségét érezte az Európában nem feltétlenül nagy köztiszteletnek örvendő Erdogan dicséretének, amikor nem állt mellette házigazdaként. 2015-ben a Bildnek például ezt mondta: 

„Maga Törökország is rendkívülit teljesít a menekültkérdésben. Nekünk, európaiak tulajdonképpen minden héten misét kellene mondanunk Erdoǧan elnöknek, függetlenül mindenféle politikai nézetektől. Nem szabad olyan országokat, mint Törökország, cserbenhagynunk, ebben nem lehetünk fukarok.”

Személyes jó barátjának is nevezte egy másik, egyébként szintén a Bildnek adott interjúban.

És az Erdogannal szorosra fűzött baráti kapcsolatban még csak most kezd mélyülni. 2013 után öt évet telt el, hogy Erdogan újra Budapestre jöjjön, a térség egyik legfontosabb muszlim zarándokhelye, a magyar állami pénzből is felújított Gül baba türbe avatására érkezett, de jön idén novemberben is. (Tavaly a rendőrség nem engedélyezte a török elnök ellen szervezett budapesti tüntetést. Most is kezdtek szervezni már tiltakozást.) 

Közben az Európába érkező muszlimokat előszeretettel potenciális terroristáknak beállító gyűlöletkampányt levezénylő Orbán simán engedélyezte, hogy Budapesten is iskolát nyisson a Maarif Alapítvány. A hálózat intézményeivel bőven volt gond a világban, már ahol engedélyezték egyáltalán, az esetenként előforduló radikális muszlim tanítások, a propaganda, a terrorizmussal gyanúsított szervezetekkel fenntartott kapcsolatok, vagy éppen Iszlám Állam-videókat nézető „tanár”, illetve a bin Laden-kultusz miatt. 

Miközben a kár igen, a diplomáciai haszna egyáltalán nem látszik annak, hogy Európában egyedüliként Orbán állt ki a Szíriába behatoló Törökország mellett. Annyi történt, hogy közben Orbán Viktor is rendszeres résztvevője lett a Türk Tanács ülésének, ami remek aprópót adott arra, hogy Erdogan hálálkodjon a magyar miniszterelnök támogatása miatt. A török elnökkel kialakított kapcsolat nem tetszik például Izraelnek, aligha jó pont az amerikaiknál, de talán Vlagyimir Putyin nem nézi rossz szemmel. 

Polat 

„Miniszterelnököknek nem könnyű üzletemberek előtt beszélni. Leginkább azért nem, mert mindannyian tudjuk, Önök is meg mi is, hogy az üzletet az üzletemberek csinálják. Ha az üzletet a politikusok csinálják, akkor már régen rossz. A politikusoknak egyetlen dolguk van, hogy a föltételeit megteremtsék annak, hogy Önök jó üzleteket tudjanak csinálni. E tekintetben Törökország és Magyarország jól teljesített az elmúlt időszakban” 

- mondta Orbán 2015-ben a magyar-török gazdasági fórumon. Van egy kiválasztott üzletember, aki feltétlenül profitál a nagy barátságból, ami Orbánt Erdogannal összeköti. Adnan Polat, aki maga is jó viszonyt ápol a magyar miniszterelnökkel és Erdogannal is. 

Polatot Orbán 2017-ben és 2018-ban is külön köszöntötte a szokásos üzleti fórumon. Adnan Polat már tíz éve ismerte Orbán Viktort, amikor 2015 nyarán elkezdett Magyarországon üzletelni Tiborcz István ingatlanos cégével. Azóta annyi magyar projektje lett a külföldi kereskedőházaktól a budapesti villákig és a Közvágóhídra tervezett új lakónegyedig, hogy még ezt a terjedelmes összefoglaló cikket is ki kellett egészítenünk utólag, mert egy Pozsonyi úti luxusszálló kimaradt.

Polat és Orbán meccseket néznek együtt külföldön, a török üzletembert felbukkan a Pekingben tárgyaló magyar delegációban, és össze is jött neki egy szép üzlet: a Powerchina nevű, állami tulajdonú konglomerátum honlapja szerint a vezérigazgató-helyettesük Orbán Viktorral tárgyalt, majd a cég aláírt egy megállapodást a török Polat Grouppal egy 750 MW-os fotovoltaikus erőmű létesítéséről.

Ahogy a Magyar Narancs fogalmazott:  

„Egy török oligarcha a magyar delegáció tagjaként, a magyar kormány támogatásával utazott tehát ki Kínába, hogy ott kormányzati hátszéllel jusson kínai állami támogatáshoz egy magyarországi beruházáshoz.”

Még az is előfordul, hogy csak vele kivételez a magyar külügy, és miközben mindenhol máshol bezárják a súlyosan veszteséges kereskedőházakat, pont az az egy marad meg, amiben érdekelt Polat. 

Amikor 2017-ben Hadházy Ákos írásbeli kérdéssel fordult a Miniszterelnöki Kabinetirodához, hogy választ kapjon arra, milyen kapcsolat van Orbán Viktor és a török oligarcha, Adnan Polat közt, aki még a felcsúti stadionban is körbevezetett, a Miniszterelnöki Kabinetiroda azt válaszolta, hogy

„Orbán Viktor miniszterelnök nem foglalkozik üzleti és céges ügyekkel, munkája kizárólag Magyarország köz- és politikai életére irányul”.