Családi biciklitúra a karantén alatt? A gyermekotthonok fiataljai addig az udvaron számolják a fűszálakat

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem
  • 43 nap: ennyi ideje nem hagyhatták el a gyermekotthonokat az állami gondozott gyerekek egy főigazgatói utasítás értelmében.
  • Az országos tisztifőorvos azonban hétfőn arra bátorította a nevelőket, találják meg a módját a gyerekek biztonságos szabadba vitelének.
  • Az enyhítés sokat segítene a bezártságtól szenvedő gyerekeknek, de a fenntartói ukáz még mindig a teljes zárlat, így az otthonvezetők nem is merik meglépni, amit Müller Cecília javasol.
  • A lelépésre hajlamos gyerekek többségét a hazatérés utáni karantén réme sem rettenti el a szökéstől.

A bentlakásos intézmények ideális terepnek számítanak a koronavírus-járvány terjedéséhez - ismerte ezt fel már idejekorán a magyar járványügyi hatóság, és rendeltettek el zárlatot az összes bentlakásos szociális intézményben.

A gyermekotthonokban is.

„A megváltozott tanítási rend, továbbá a [...] gondozottak lehető legnagyobb védelme okán, egészségük megóvása érdekében a gyermekvédelmi intézmények vonatkozásában szükséges a látogatási tilalom, valamint az intézmény elhagyási tilalom bevezetése” - áll abban a levélben, amit Benedek István Zsolt, a hazai gyermekvédelmi intézményeket fenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetője küldött az gyermekotthonok vezetőinek.

A főigazgatói utasítás szerint a korlátozás alól csak az jelent kivételt, ha az otthonokban „súlyos egészségkárosodás” miatt kell intézkedni. A gyerekek olyan „beszerzési igényeit” pedig, amiket eddig maguk elégítettek ki, a korlátozás ideje alatt az intézménynek kell biztosítani.

Hogy ezeket a korlátozásokat, és a bezártságot nehezen viselik az állami gondozott gyerekek, arról már március végén érkeztek hírek, de legutóbb április 22-én az RTL Klub Híradójában beszéltek erről gyermekotthonokban dolgozó nevelők, és - igaz, csak írásban - maguk a gyerekek is.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azonban az RTL kérdésére tagadta, hogy totális kijárási tilalom lenne érvényben: 

„Kisebb csoportokban, megfelelő felügyelet mellett a gyermekotthonokban elhelyezett fiatalok is kimehetnek a szabadba az általánosan, mindenkire érvényes szabályok, ajánlások betartásával.”

- írták válaszul az RTL kérdéseire. Ezt legutóbb április 27-én Müller Cecília országos tisztifőorvos is megerősítette:

„[...]eszünk ágában sincsen bezárni őket úgy, hogy az elviselhetetlen legyen a számukra”

- mondta Müller az operatív törzs hétfői sajtótájékoztatóján, majd hozzátette, a nevelők „találékonyságára” van bízva, hogy megtalálják a módját a gyerekek szabadba vitelének, „természetesen kis csoportokban, betartva azokat az egészségügyi szabályokat, amiket megszabunk”.

„Nyilvánvalóan a csoportos játékokat ilyenkor nem javasoljuk végezni, viszont futhatnak és biciklizhetnek. Ki kell találni azokat a mozgásformákat, amik egyéniek, egyediek. Nyilván egy gyermekotthonban, ahol sok gyerekre kell egyszerre vigyázni, ez nem egyszerű feladat”

- magyarázta az országos tisztifőorvos.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselőnek egy nappal korábban nem ezt mondták a gyermekotthonok dolgozói. A képviselő Facebook-bejegyzésében arról írt, 40 nappal a zárlat elrendelése után a lakásotthonokban élő gyerekek valójában még mindig legfeljebb csak az udvarra mehetnek ki. Márpedig futásról és biciklizésről itt szó sem lehet.

„Egy százhúsz négyzetméteres udvaron csoszognak fel-alá hat hete”

Két gyermekvédelemben dolgozó szakember a 444-nek is megerősítette, hogy teljes kijárási tilalom van érvényben azokban a nyugat-magyarországi intézményekben, ahová nekik bejárásuk van. Szerintük a nevelők

  • egy műszakban egyedül (vagy a munkaidő felében egy gondozóval) „kis csoportokban” képtelenek lennének kivinni 12 gyereket,
  • de még inkább jellemző, hogy ez fel sem merül, mert a főigazgatói/intézményvezetői utasítás még mindig az, hogy a gyerekek nem hagyhatják el az intézmények területét.

„A dolgozók és az otthonvezetők többsége inkább túlbiztosítja a helyzetet, semmiképpen nem akar a központi szabályok ellen véteni” -mondta egyik forrásunk, egy gyermekotthonokat látogató pszichológus. Hozzátéve, különösen rossz csoportdinamikájú közösségekben a vezetők attól is tartanak, hogy ha valamiben nem a központi előírásokat követik, azt előbb-utóbb jelentik róluk a felettesüknek. Annak pedig következményei lehetnek.

A pszichológus szerint nagyon intézményfüggő az is, mennyire sikerül betartatni a járványhelyzet idejére hozott szabályokat.

„Azokban az otthonokban, ahol eddig sem működtek jól együtt a felnőttek és a gyerekek, ott most is nagyobb a fejetlenség”

- magyarázta. Tapasztalatai szerint most is előfordul, hogy elszöknek az otthonokból egyes gyerekek. De leginkább azok teszik, akik eddig is hajlamosak voltak meglépni.

„Ami valamennyire elrettentő lehet, az az, hogy a visszatérésük után karanténba kell helyezni őket.”

Erre a legtöbb intézményben igyekeztek külön lakrészeket kijelölni, ahol a szökött és megkerült gyerekek 14 napig semmiképp sem érintkeznek a társaikkal. Bár vannak intézmények, ahol ezt valójában nem igazán lehet kivitelezni, az izoláltság, és a tényleges bezártság ígéretének lehet némi visszatartó ereje a szökésekre nézve.

Másik névtelenséget kérő interjúalanyunk, egy gyermekvédelmi gyám, aki folyamatos telefonos kapcsolatban van a gyámsága alatt álló nagyjából harminc fiatallal, azt mondta:

a korlátozásokat azok a gyerekek viselik most a legnehezebben, akiknek aktív kapcsolata van a vér szerinti családjukkal.

Az ő esetükben még reális esélye van a családjaikba való hazakerülésnek, és a kapcsolattartás érdekében kéthetente egy-egy hétvégét a szüleikkel is tölthettek. Ez azonban a mostani helyzetben ellehetetlenül. „Az ezen való szomorkodást leszámítva én úgy látom, az én gyerekeim türelmesen viselik a helyzetet” - állapította meg gyám interjúalanyunk.

Nevelőhiány = figyelemhiány

Pszichológus forrásunk szerint azért könnyebb lenne kibekkelni a kényszerű bezártságot, ha nem lenne óriási hiány felnőttekből, akik foglalkoznak a gyerekekkel. „Egy lakásotthoni csoportban élő 12 gyerekből átlagosan 9 iskolás. Különböző korúak és különböző képességűek, gyakran többen sajátos nevelési igényűek is. Csak a tanulás velük egész emberes feladat”, emellett alig marad idő például közös játékra, beszélgetésekre - mondta.

Pszichológusként ő általában csoportos foglalkozásokon, játékokon keresztül foglalkozik a gyermekotthoni gyerekekkel. Ez most a járványügyi óvintézkedések miatt nem teljesen működik. „Így én is jobbára a tanulásba segítek be most, a legutóbbi látogatásom alkalmával is olvasónaplót írtunk és verset tanultunk egy kisfiúval, de igyekszem időt szánni némi játékra is” - mondta. „Mindezt úgy, hogy a környéken én vagyok az egyetlen pszichológus, aki szakellátásban, intézményben élő gyerekekkel dolgozik.”

Az oktatási nehézségekről mindkét interjúalanyunk említést tett. Az egyik intézményben a legnagyobb probléma, hogy nem áll rendelkezésre elegendő számítógép a gyerekeknek, hogy a digitális oktatásban rendesen részt tudjanak venni. De olyan otthon is van, ahol több nyomtatóra lenne szükség, hogy az online elküldött feladatokat a nevelők kinyomtathassák a gyerekeknek.

A legnagyobb probléma azonban mégis az, hogy az önálló munkát nehezebben végző, sokszor tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek napközbeni tanulásának segítése úgy szakadt egyik napról a másikra a nevelők nyakába, hogy semmilyen plusz segítséget nem kapnak ehhez.

UNICEF: Traumatizált, mentális problémákkal küzdő gyerekek a bezártságot is nehezebben viselik

A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyerekek többsége súlyos traumákat cipel magával, amelyek miatt „ezért személyiségük, pszichés állapotuk különösen sérülékeny”

- figyelmeztet a UNICEF Magyarország gyermekjogi szakértője, Szlankó Viola, aki egy a szervezet honlapján megjelent blogbejegyzésben foglalta össze, milyen kockázatokat rejt a járványhelyzet az állami gondozott gyerekek estében.

Szlankó szerint a járványhelyzet okozta bezártság, bizonytalanságérzés, és a társas kapcsolatok lecsökkent intenzitása súlyosbíthatja a sérülékeny gyerekek már meglévő mentális betegségeit: a szorongást, a depressziót, és az ezek nyomán kialakuló szuicid viselkedést, esetleg szerhasználatot.

„A teljes izoláltságban lényegesen kevesebb impulzus éri a gyerekeket, nincs lehetőségük kiszabadulni az olykor nyomasztó világukból, a rájuk nehezedő unalom, illetve társas ingerek hiánya a kilátástalanság érzetét növeli bennük”

- fogalmaz a gyermekjogi szakértő, aki szerint a bezártság okozta feszültség akár az intézményeken belüli (mind kortárs, mind gyerek és felnőtt közötti) erőszak kockázatát is növelheti. Mindezek miatt is fontos, hogy a gyermekotthonokat érintő zárlat csak addig tartson, ameddig az járványügyi szempontból tényleg szükséges, és ne korlátozza az állami gondozott gyerekek szabadságát a családban nevelkedő gyerekekénél jóval nagyobb mértékben - mondta Szlankó.

Frissítés

Cikkünk megjelenése után értesültünk róla, hogy április 29-én, szerdán módosított a bentlakásos szociális intézmények járvány miatti zárlatát illető szabályokon a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

A szabályzatba belekerült, hogy a gyermekotthonokban élő gyerekek „az intézmény által szervezett napi szabadidős tevékenység céljából” elhagyhatják az intézményeket.

Az általános látogatási és intézmény elhagyási tilalom viszont továbbra is életben marad. 

Amikor az ország járványellenes intézkedésekre vár, a kormány saját hatalmának bebetonozását tartja a legfontosabbnak. Ezermilliárdos közvagyon ellopásának legalizálása, ideológiai hadviselés a szexuális kisebbségekkel szemben, a választási törvény sokadik megváltoztatása, az ellenzéki együttműködést megakadályozandó... és lesz itt még ötlet. Tavasszal a rendkívüli intézkedések bevezetésének napján megszállták az Indexet. Most mi következik? Addig támogasd a szabad sajtót, amíg lehet! Lépj be a Körbe, vagy támogasd bármekkora összeggel a 444 szerkesztőségét!