Családi biciklitúra a karantén alatt? A gyermekotthonok fiataljai addig az udvaron számolják a fűszálakat

2020 április 30., csütörtök 2:11
  • 43 nap: ennyi ideje nem hagyhatták el a gyermekotthonokat az állami gondozott gyerekek egy főigazgatói utasítás értelmében.
  • Az országos tisztifőorvos azonban hétfőn arra bátorította a nevelőket, találják meg a módját a gyerekek biztonságos szabadba vitelének.
  • Az enyhítés sokat segítene a bezártságtól szenvedő gyerekeknek, de a fenntartói ukáz még mindig a teljes zárlat, így az otthonvezetők nem is merik meglépni, amit Müller Cecília javasol.
  • A lelépésre hajlamos gyerekek többségét a hazatérés utáni karantén réme sem rettenti el a szökéstől.

A bentlakásos intézmények ideális terepnek számítanak a koronavírus-járvány terjedéséhez - ismerte ezt fel már idejekorán a magyar járványügyi hatóság, és rendeltettek el zárlatot az összes bentlakásos szociális intézményben.

A gyermekotthonokban is.

„A megváltozott tanítási rend, továbbá a [...] gondozottak lehető legnagyobb védelme okán, egészségük megóvása érdekében a gyermekvédelmi intézmények vonatkozásában szükséges a látogatási tilalom, valamint az intézmény elhagyási tilalom bevezetése” - áll abban a levélben, amit Benedek István Zsolt, a hazai gyermekvédelmi intézményeket fenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetője küldött az gyermekotthonok vezetőinek.

A főigazgatói utasítás szerint a korlátozás alól csak az jelent kivételt, ha az otthonokban „súlyos egészségkárosodás” miatt kell intézkedni. A gyerekek olyan „beszerzési igényeit” pedig, amiket eddig maguk elégítettek ki, a korlátozás ideje alatt az intézménynek kell biztosítani.

Hogy ezeket a korlátozásokat, és a bezártságot nehezen viselik az állami gondozott gyerekek, arról már március végén érkeztek hírek, de legutóbb április 22-én az RTL Klub Híradójában beszéltek erről gyermekotthonokban dolgozó nevelők, és - igaz, csak írásban - maguk a gyerekek is.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azonban az RTL kérdésére tagadta, hogy totális kijárási tilalom lenne érvényben: 

„Kisebb csoportokban, megfelelő felügyelet mellett a gyermekotthonokban elhelyezett fiatalok is kimehetnek a szabadba az általánosan, mindenkire érvényes szabályok, ajánlások betartásával.”

- írták válaszul az RTL kérdéseire. Ezt legutóbb április 27-én Müller Cecília országos tisztifőorvos is megerősítette:

„[...]eszünk ágában sincsen bezárni őket úgy, hogy az elviselhetetlen legyen a számukra”

- mondta Müller az operatív törzs hétfői sajtótájékoztatóján, majd hozzátette, a nevelők „találékonyságára” van bízva, hogy megtalálják a módját a gyerekek szabadba vitelének, „természetesen kis csoportokban, betartva azokat az egészségügyi szabályokat, amiket megszabunk”.

„Nyilvánvalóan a csoportos játékokat ilyenkor nem javasoljuk végezni, viszont futhatnak és biciklizhetnek. Ki kell találni azokat a mozgásformákat, amik egyéniek, egyediek. Nyilván egy gyermekotthonban, ahol sok gyerekre kell egyszerre vigyázni, ez nem egyszerű feladat”

- magyarázta az országos tisztifőorvos.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselőnek egy nappal korábban nem ezt mondták a gyermekotthonok dolgozói. A képviselő Facebook-bejegyzésében arról írt, 40 nappal a zárlat elrendelése után a lakásotthonokban élő gyerekek valójában még mindig legfeljebb csak az udvarra mehetnek ki. Márpedig futásról és biciklizésről itt szó sem lehet.

„Egy százhúsz négyzetméteres udvaron csoszognak fel-alá hat hete”

Két gyermekvédelemben dolgozó szakember a 444-nek is megerősítette, hogy teljes kijárási tilalom van érvényben azokban a nyugat-magyarországi intézményekben, ahová nekik bejárásuk van. Szerintük a nevelők

  • egy műszakban egyedül (vagy a munkaidő felében egy gondozóval) „kis csoportokban” képtelenek lennének kivinni 12 gyereket,
  • de még inkább jellemző, hogy ez fel sem merül, mert a főigazgatói/intézményvezetői utasítás még mindig az, hogy a gyerekek nem hagyhatják el az intézmények területét.

„A dolgozók és az otthonvezetők többsége inkább túlbiztosítja a helyzetet, semmiképpen nem akar a központi szabályok ellen véteni” -mondta egyik forrásunk, egy gyermekotthonokat látogató pszichológus. Hozzátéve, különösen rossz csoportdinamikájú közösségekben a vezetők attól is tartanak, hogy ha valamiben nem a központi előírásokat követik, azt előbb-utóbb jelentik róluk a felettesüknek. Annak pedig következményei lehetnek.

A pszichológus szerint nagyon intézményfüggő az is, mennyire sikerül betartatni a járványhelyzet idejére hozott szabályokat.

„Azokban az otthonokban, ahol eddig sem működtek jól együtt a felnőttek és a gyerekek, ott most is nagyobb a fejetlenség”

- magyarázta. Tapasztalatai szerint most is előfordul, hogy elszöknek az otthonokból egyes gyerekek. De leginkább azok teszik, akik eddig is hajlamosak voltak meglépni.

„Ami valamennyire elrettentő lehet, az az, hogy a visszatérésük után karanténba kell helyezni őket.”

Erre a legtöbb intézményben igyekeztek külön lakrészeket kijelölni, ahol a szökött és megkerült gyerekek 14 napig semmiképp sem érintkeznek a társaikkal. Bár vannak intézmények, ahol ezt valójában nem igazán lehet kivitelezni, az izoláltság, és a tényleges bezártság ígéretének lehet némi visszatartó ereje a szökésekre nézve.

Másik névtelenséget kérő interjúalanyunk, egy gyermekvédelmi gyám, aki folyamatos telefonos kapcsolatban van a gyámsága alatt álló nagyjából harminc fiatallal, azt mondta:

a korlátozásokat azok a gyerekek viselik most a legnehezebben, akiknek aktív kapcsolata van a vér szerinti családjukkal.

Az ő esetükben még reális esélye van a családjaikba való hazakerülésnek, és a kapcsolattartás érdekében kéthetente egy-egy hétvégét a szüleikkel is tölthettek. Ez azonban a mostani helyzetben ellehetetlenül. „Az ezen való szomorkodást leszámítva én úgy látom, az én gyerekeim türelmesen viselik a helyzetet” - állapította meg gyám interjúalanyunk.

Nevelőhiány = figyelemhiány

Pszichológus forrásunk szerint azért könnyebb lenne kibekkelni a kényszerű bezártságot, ha nem lenne óriási hiány felnőttekből, akik foglalkoznak a gyerekekkel. „Egy lakásotthoni csoportban élő 12 gyerekből átlagosan 9 iskolás. Különböző korúak és különböző képességűek, gyakran többen sajátos nevelési igényűek is. Csak a tanulás velük egész emberes feladat”, emellett alig marad idő például közös játékra, beszélgetésekre - mondta.

Pszichológusként ő általában csoportos foglalkozásokon, játékokon keresztül foglalkozik a gyermekotthoni gyerekekkel. Ez most a járványügyi óvintézkedések miatt nem teljesen működik. „Így én is jobbára a tanulásba segítek be most, a legutóbbi látogatásom alkalmával is olvasónaplót írtunk és verset tanultunk egy kisfiúval, de igyekszem időt szánni némi játékra is” - mondta. „Mindezt úgy, hogy a környéken én vagyok az egyetlen pszichológus, aki szakellátásban, intézményben élő gyerekekkel dolgozik.”

Az oktatási nehézségekről mindkét interjúalanyunk említést tett. Az egyik intézményben a legnagyobb probléma, hogy nem áll rendelkezésre elegendő számítógép a gyerekeknek, hogy a digitális oktatásban rendesen részt tudjanak venni. De olyan otthon is van, ahol több nyomtatóra lenne szükség, hogy az online elküldött feladatokat a nevelők kinyomtathassák a gyerekeknek.

A legnagyobb probléma azonban mégis az, hogy az önálló munkát nehezebben végző, sokszor tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek napközbeni tanulásának segítése úgy szakadt egyik napról a másikra a nevelők nyakába, hogy semmilyen plusz segítséget nem kapnak ehhez.

UNICEF: Traumatizált, mentális problémákkal küzdő gyerekek a bezártságot is nehezebben viselik

A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyerekek többsége súlyos traumákat cipel magával, amelyek miatt „ezért személyiségük, pszichés állapotuk különösen sérülékeny”

- figyelmeztet a UNICEF Magyarország gyermekjogi szakértője, Szlankó Viola, aki egy a szervezet honlapján megjelent blogbejegyzésben foglalta össze, milyen kockázatokat rejt a járványhelyzet az állami gondozott gyerekek estében.

Szlankó szerint a járványhelyzet okozta bezártság, bizonytalanságérzés, és a társas kapcsolatok lecsökkent intenzitása súlyosbíthatja a sérülékeny gyerekek már meglévő mentális betegségeit: a szorongást, a depressziót, és az ezek nyomán kialakuló szuicid viselkedést, esetleg szerhasználatot.

„A teljes izoláltságban lényegesen kevesebb impulzus éri a gyerekeket, nincs lehetőségük kiszabadulni az olykor nyomasztó világukból, a rájuk nehezedő unalom, illetve társas ingerek hiánya a kilátástalanság érzetét növeli bennük”

- fogalmaz a gyermekjogi szakértő, aki szerint a bezártság okozta feszültség akár az intézményeken belüli (mind kortárs, mind gyerek és felnőtt közötti) erőszak kockázatát is növelheti. Mindezek miatt is fontos, hogy a gyermekotthonokat érintő zárlat csak addig tartson, ameddig az járványügyi szempontból tényleg szükséges, és ne korlátozza az állami gondozott gyerekek szabadságát a családban nevelkedő gyerekekénél jóval nagyobb mértékben - mondta Szlankó.

Frissítés

Cikkünk megjelenése után értesültünk róla, hogy április 29-én, szerdán módosított a bentlakásos szociális intézmények járvány miatti zárlatát illető szabályokon a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

A szabályzatba belekerült, hogy a gyermekotthonokban élő gyerekek „az intézmény által szervezett napi szabadidős tevékenység céljából” elhagyhatják az intézményeket.

Az általános látogatási és intézmény elhagyási tilalom viszont továbbra is életben marad.