A Fidesz megemelte kalapját a könyvdaráló Dúró Dóra előtt, miközben az Alaptörvény módosításáról vitatkoztak

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Aki egy napra legalább gondolatban el akart menekülni a világjárvány által okozott nyomasztó állapotok elől, keresve sem találhatott volna jobb programot, mint az országgyűlés szerdai vitanapját, ahol még este 11-kor is arról vitatkoztak, hogy ki számít nőnek vagy férfinak, miközben kiüresítik a közpénz fogalmát. 

Most tartották ugyanis az általános vitát az Alaptörvény 9. módosításáról, ami amellett, hogy alkormányba vésné, hogy „az anya nő, az apa férfi”, kikötné azt is, hogy például a nemrég részvényekkel és ingatlanvagyonnal kitömött MCC-t és a többi közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt csak kétharmados törvény védje. Valamint a közpénz fogalmát úgy határoznák meg, hogy az csak az állam bevételére, kiadására és követelésére vonatkozzon, mert korábban még komoly jogviták voltak arról, hogy például annak számítanak-e a TAO-pénzek.

Bár a módosításokat előadó Varga Judit egy nappal korábban még arra panaszkodott a BBC Hard Talk című műsorában, hogy az EU-ban nem a COVID-ra és a válságra koncentrálnak, hanem ideológiai vitákkal gyakorolnak nyomást, ehhez képest úgy elmerült a parlament a több órás gendervitában, mintha emiatt kellett volna elrendelni a kijárási tilalmat. 

Varga Judit eleve azzal vezette fel a járvány közepén előterjesztett alkotmánymódosítást, hogy „a két nem teremtettségét is viszonylagossá tévő, egyesek szerint progresszív gondolatkészlet növekvő aggodalomra ad okot”. Ezért szerinte az alkotmányozónak az eddigieknél is világosabban kell rögzítenie „a gyermekek és az eljövendő generációk jogait biztosító garanciákat”. Az igazságügyi miniszter szerint a szülők nemét azért kell alkotmányi szinten előírni, „mert nem válhatunk biológiatagadókká”. De miniszter olyat is mondott, hogy „a cél nem egyes társadalmi csoportok jogainak a csorbítása”, hanem a „legkiszolgáltatottabb korosztály védelmének az előmozdítása”. Varga Judit az is elmondta, hogy „a születési nem hit, nem ideológia, nem önmeggyőződés kérdése, hanem egy biológiai adottság, amelyet megváltoztatni nem lehet”.  

Hogy pontosan mégis mi jelentett ekkora fenyegetést a gyerekek önazonossághoz való jogára, ahhoz a vita egyik későbbi pontjában a fideszes Bányai Gábor vitt közelebb, amikor a mesekönyvek ellen hadakozó Dúró Dórának azt mondta: 

le a kalappal a darálás előtt, bár nagy lett a népszerűsége annak a könyvnek sajnos”.

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Az igazságügyi miniszter a vagyonkezelő alapítványok bebiztosításáról pedig azt mondta, hogy ezzel a jogalkotó „hitet tesz a közjogi és a magánjogi viszonyok elválasztása mellett” és biztosítja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok mindenkori kormányzattól való függetlenségét. 

Mindenhonnan zúdulnak ránk a rontások 

Még a miniszternél is vészesebbnek látta a helyzetet Dunai Mónika fideszes vezérszónok, aki szerint a szűk, de globális szervezettségű érdekcsoportok már a világ természetes rendje ellen indítanak támadást, de nem kímélik a keresztény kultúrát sem. „Szervezett támadás indult azon értékek ellen, amelyeket a Fidesz-KDNP és a magyarok, sőt a világ többsége magának vall” - döbbentette meg a teremben ülő féltucat képviselőt. Szerinte aki a mostani módosítást támadja, az nem ismeri el a gyerekek jogait. „Azt, hogy az anya nő és az apa férfi, tisztelt képviselő hölgyek és urak, nem a Fidesz találta ki. Ha jól gondolom, ez az önök családjában, az önök szülei esetében is így volt, különben most nem ülnének itt”- állapította meg Dunai Mónika. 

A KDNP-s Vejkey Imre pedig már egyenesen a SÖTÉT OLDAL és a „ránk zúduló rontások” ellen vette fel a küzdelmet: 

Csak elterelik a figyelmet a lopásról, miközben egyre növekszik a laposföld-hívők tábora

De persze voltak, akik szkeptikusabbak voltak, például a párbeszédes Szabó Tímea szerint ezekkel a módosításokkal csak a lopásokról akarják elterelni a figyelmet. „Azt gondolták, hogy bedobnak egy csalétket, és az ellenzék arról kezd majd beszélni, hogy egy anya az nő, az apa meg férfi.[...] Tényleg azt hiszik, hogy ezekről kell ma beszélnünk? Ki az, aki megkérdőjelezte, hogy egy anya az nő? Ezt önök azért csinálják, mert azt hiszik, hogy akkor erről fogunk beszélni, és nem arról, hogy éppen most akarják legalizálni azt, hogy ezer milliárdokat talicskáznak ki a közpénzekből.” 

Szabó szerint az Alaptörvény eddig azért nem határozta meg külön a közpénz fogalmát, mert ezzel a fideszeseken kívül mindenki tisztában volt. „A közpénz az, amit nem lopunk el. A közpénz az, ami a magyar embereké, ami mindenkié, amit az egészségügyre, az oktatásra, az emberek megélhetésére és a jólétre kell költeni, nem Mészáros Lőrinc hoteljeire, Tiborcz István luxusingatlanjaira, Orbán Ráhel divatcégeire és az egyebekre” - mondta a képviselő, akire nem sokkal később rászólt az ülést vezető Latorcai János, hogy lehetőleg ne fenyegesse börtönnel a képviselőtársait. De Szabó szerint a börtön nem fenyegetés, hanem egy ígéret. 

A szocialista Harangozó Tamás ahhoz hasonlította az, hogy a kormány rendszeresen kipécéz magának egy kisebbséget, mint amikor a gyerekek hangyákat égetnek nagyítóval. Ugyanakkor szerinte a javaslat második része „az intézményesített lopás Alaptörvénybe emelése”. Azt mondta, hogy az alapítványi vagyon kimenekítéséről van szó, miközben teleültetik a kuratóriumot a saját embereikkel. A közpénz új definíciójával pedig például a TAO-pénzeket is kivonják az ellenőrzés alól. De a jobbikos Z. Kárpát Dániel is úgy látta, hogy kormány a hagyományos családmodell mögé bújva szeretné a közpénzek kitalicskázását felgyorsítani. A DK-s Arató Gergely arról beszélt, hogy a kormánypártok tagjai „lengyel mintára beleszerettek abban a típusú homofób kampányba, amelyiknek a célja az, hogy egyik vagy másik embercsoportot kipécézzék és megtámadják”.  

A kormánypárti képviselők szerint azért kell a járvány idején ezzel foglalkozni, mert a járvánnyal kapcsolatos intézkedéseket a parlament a felhatalmazási törvénnyel már úgyis átadta a kormánynak, ezért a törvényhozásnak most a normális menetrendben kell működnie tovább, amit éppen az ezekhez hasonló viták jelentenek. A Fidesznek azt mindenesetre sikerült elérnie, hogy a közel 6 órán át tartó vitában főleg genderkérdésekről volt szó. Arra, hogy mégis miért fontos az Alaptörvénybe foglalni a szülők nemét, a KDNP-s Nacsa Lőrincnek az volt a megfejtése, hogy az egész nyugati világ a genderideológia foglya lett, és példaként hozta fel, hogy Franciaországban volt egy olyan törvényjavaslat, miszerint az iskolai űrlapokon szereplő apa és anya megnevezéseket szülő 1-re és szülő 2-re kell módosítani. (Végül ezt elutasították.)

A fideszes Bányai Gábor ki is mondta, hogy az összes módosítás közül leginkább ezen múlik a jövőnk, nem pedig a közpénz meghatározásán vagy az alapítványi vagyonok átadásán.

Persze ilyenkor a viták úgy húzódnak a késő éjszakába, hogy közben bármit mondanak a képviselők, a Fidesz mellett úgyis megvan a kétharmados többség a javaslat elfogadásához. Nem véletlen, hogy Szabó Tímea is arról nyújtott be módosítót, hogy Orbán Viktor férfi, Mészáros Lőrinc férfi. És egy ponton már Mesterházy Attila is azzal egészítette volna ki az alkotmánymódosítást, hogy a laposföld-hívők számának növekedése miatt talán azt sem ártana rögzíteni, hogy a Föld kerek. És 22:45 körül a jobbikos Szilágyi Györgyben már végleg eltört valami: