Most épp a halakon látszik elúszni a Brexit
2020 december 01., 06:03
Felfüggesztették a brexit-tárgyalásokat
Felfüggesztette az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről folyó londoni tárgyalásokat péntek este a brit és az uniós küldöttség, mivel nem sikerült áthidalni a nézetkülönbségeket.
Michel Barnier, az Európai Bizottság tárgyalóküldöttségének vezetője egy hete érkezett Brüsszelből Londonba, és a két delegáció azóta szinte folyamatosan tárgyalt. Barnier és a brit kormány küldöttségvezetője, David Frost azonban péntek este közös nyilatkozatot adott ki, amely szerint egyheti intenzív tárgyalássorozat után sem jöttek létre a megállapodás feltételei.
Barnier és Frost szerint ennek oka az, hogy változatlanul jelentősek a nézetkülönbségek a legvitatottabb területeken, különösen az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának kérdésében.Ennek alapján a két küldöttségvezető megállapodott a tárgyalások szüneteltetésében, hogy tájékoztathassák feletteseiket a kialakult helyzetről. A közös közlemény szerint Boris Johnson brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombat délután személyesen tekinti át a helyzetet.
Ahogy arról a héten részletesebben írtunk, a brit kormány és az Európai Unió is úgy tekintett a mostani tárgyalásokra, mint ahol el kell dőlnie a vitatott ügyeknek, mert ez már az utolsó utáni határidő arra, hogy Nagy-Britannia megállapodjon az unióból való kilépésről.
A vita azon megy, hogy mennyi halat foghatnak a Nagy-Britanniához tartozó vizeken az EU-tagállamok halászai. Az EU ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok annyi halat foghassanak a brexit után is, amennyit most foghatnak az európaiak brit vizeken, annyit foghassanak ezután is , vagyis a teljes zsákmány 15-18 százalékát, amit halfajonként különböző, évenként felülvizsgált kvóták alapján határoznak meg. A britek az általános arányt nem vitatják, de zónákra osztanák fel a tengert, és kicsit bonyolultabb rendezési tervet akarnak, hosszabb távon nagyobb mozgástérrel a kvóták újratárgyalását illetően. A legtöbb nyilatkozat szerint itt akadt el a Brexit jövője.
Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről.
Boris Johnson korábban október 15-ét jelölte ki a megállapodás határidejéül kijelentve: annál későbbi időpontban nem lát esélyt a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény létrejöttére. Ez a határidő persze több mint másfél hónapja lejárt, és azóta is több tárgyalási fordulót tartott a brit és az uniós küldöttség Londonban és Brüsszelben felváltva, illetve egy alkalommal videókapcsolaton, mivel az EU-delegáció egyik tagjának koronavírustesztje pozitív lett, és Michel Barnier emiatt egy hetet elkülönítésben töltött.
A szabadkereskedelmi megállapodás elmaradása azt jelentené, hogy Nagy-Britannia és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kétoldalú kereskedelmi forgalomban. Ennek kockázataira a brit üzleti szektor folyamatosan figyelmezteti a brit kormányt.
A brit autógyártók és autókereskedők szövetsége (SMMT) a mostani londoni tárgyalási forduló elé időzített éves helyzetértékelésében közölte: számításai szerint ha nincs szabadkereskedelmi megállapodás, az a brit és az európai autóipari ágazatnak együtt 110 milliárd euró termeléskiesést okozna 2025-ig. (MTI)