Nagyon sürget az idő, hogy döntés szülessen a rakpart jövőjéről

2020 december 9., szerda 12:20

A pesti alsó rakpart jövőjéről, illetve a tervezési fázisban lévő két új Duna-híd helyzetéről beszélt szerdán újságíróknak Karácsony Gergely kabinetfőnöke, Balogh Samu várostervező.

A rakpart évek óta kiemelt témája mindenkinek, aki élhetőbb fővárost szeretne, hiszen tényleg elég abszurd, hogy a közvetlenül a Duna mellett húzódó területet jelenleg egy állandóan autóktól zsúfolt, élhetetlen főútként használjuk, teljesen elvágva a folyót az emberektől.

Idén nyáron hétvégente már a gyalogosok és a biciklisek vehették birtokba a rakpartot, és lehet tudni azt is, hogy a városvezetés ezt a modellt valahogy szeretné állandósítani. Hogy pontosan hogyan nézne ez ki, azt még mindig nem tudni, mert mint Balogh Samu elmondta, ugyan folyamatosan a tárgyalások a kormánnyal, de még nem született döntés, hogy végül ki legyen a gazdája ennek a projektnek.

Kerékpárosok és gyalogosok közlekednek az autósok elől a hétvégére lezárt pesti alsó rakparton, előtérben motoros rendőrök 2020. május 16-án. Fotó: Mónus Márton/MTI/MTVA

A pesti rakpart átalakítására egy még bőven az előző városvezetés idején elkezdett, részletes, engedélyeztetési terv áll készen, amivel kapcsolatban Balogh azt mondta, hogy ha ma állnának neki a munkának, akkor nem feltétlen pont ugyanezekkel a tervekkel állnának elő, de ezzel együtt, sok munka van ezekben a tervekben, és ha megvalósulnak, jelentős javulást hozhatnak a mai állapotokhoz képest.

Balogh beszélt arról is, hogy a nyáron felméréseket végeztek a budapestiek körében, és azt találták, hogy nagyon nagy támogatottsága van a rakpart korlátozásának, ahogy annak a felvetésnek is, hogy kizárólag a kerékpárosoké és a gyalogosoké legyen. A jelenlegi tervek erre első körben az az Erzsébet híd és a Lánchíd közötti szakasz lehet alkalmas, de ez nagyban hozzájárulna az egész rakpart forgalomcsillapításához is, hiszen onnantól nem az egész várost átszelő főútként funkcionálna.

Mint Balogh elmondta, végleges döntés még nem született meg, de a főváros mindenképp ebbe az irányba menne el, és elmondása szerint a kormányzati álláspont is finomodott az utóbbi időben, és már úgy látják, hogy a rakpart lezárása alapvetően közútkezelői kérdés, melyben a kormány nem vitatja el a főváros döntési jogkörét. A jelenlegi tervek szerint így maradna ugyan út a rakparton, de Balogh szerint olyan kialakításra érdemes gondolni, mint túloldalon a Várkert bazárt előtt van, amit jelenleg ugyan használhatnak az autósok, de egy lezárás után könnyű elképzelni gyalogos korzóként.

A korábbi terveknek megfelelően szintén hozzányúlnának a hajózáshoz is: tényleg a Bálna környéke lehetne a szállodahajók első számú kikötőterülete, és azokon a szakaszokon, ahol lépcsőzetes a rakpart, és le lehet sétálni a folyóhoz, ott nem támogatnák hajók állomásozását.

A rakparttal kapcsolatos döntést Balogh Samu szerint nagyon gyorsan meg kéne hozni, hiszen 2021-től amúgy is komoly lezárások lesznek, mivel időszerűvé vált egy nagyobb vízvezetékfelújítás a környéken, és egy főnyomócső cseréje érinti is a rakpartot. Épp ezért legkésőbb jövő év elejére a tervezés következő szintjére kéne lépnie a projektnek, hiszen anélkül a vízvezetékcsere után vagy visszaállítanák az eredeti állapotot, hogy csak utána valamikor alakítsák át, ami egyszerű pénzkidobás lenne, vagy sokáig feltúrva maradna a rakpart, aminek szintén nincs sok értelme.

Mint Balogh fogalmazott, a fővárosnál minden készen áll, hogy kiírják a tendereket, de ha a kormány tényleg úgy dönt, hogy átvennék a felújítást, nekik az is rendben van, a lényeg, hogy megvalósuljon a rakpart átalakítása.

Új hidak

Balogh elmondása szerint régi szakmai álláspont Budapesten, hogy a fővárosból három híd hiányzik, és a terv régóta az volt, hogy ezeket déli-északi-déli sorrendben építik majd meg. A déli hidak közül a főváros ugyanakkor a sűrűn lakott városrészeket összekötő albertfalvi hidat gondolta volna fontosabbnak, de végül a kormány a Galvani hidat vette előre, ami Kelenföld és Ferencváros között épül majd, és ami az olimpiai tervezés idején került előtérbe. Mint fogalmazott, ezzel a döntéssel az ingatlanbefektetők érdeke előrébb került, mint az embereké, de mivel a forrásokat teljesen a kormány biztosítja, itt nem sokat tudott tenni a főváros.

Az viszont még nyitott kérdés, hogy milyen levezető úthálózat épüljön a hídhoz. És Balogh elmondása szerint a fővárosi vezetés elkötelezett abban, hogy csökkentsék a budapesti autós forgalmat, de felmerültek aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy a Galvani híd a jelenlegi tervek alapján alkalmas lehet-e erre.

Eddig hat nyomvonalterv készült el, és ezek Balogh szerint nem megnyugtatóak, mert mind az autós forgalom növekedésével számolnak. De Balogh szerint ez világnézeti kérdés is, hiszen ha olyan infrastruktúrát építenek valahova, ami kiszolgálja a növekedő forgalmat, akkor az a forgalom növekedni is fog. Épp ezért a főváros azt szeretné elérni, hogy az új hídhoz kapcsolódó úthálózat illeszkedjen abba a városfejlesztési stratégiába, hogy az egész város forgalmát csökkentené, és a hídhoz épülő utak ne forgalomvonzó, nagy csomópontokkal tarkított utak legyenek.

A főváros nem ért egyet azokkal az érvekkel sem, hogy azért támogatandó az új híd megépítése, mert ez majd a belváros forgalmát csökkentené. Az elkészült modellszámítások szerint ugyanis a híd átadása után a belvárosi forgalom egy része átterelődne a külvárosokba. De Balogh szerint ezek a külső városrészek épp elég zsúfoltak már most is, és a forgalomcsökkentésről összvárosi szinten kéne gondolkodni. Másrészt pedig az új híd csak akkor csökkentené érdemben a belvárosi forgalmat, ha a híd átadásával párhuzamosan a belvárosban le is zárnának szakaszokat, és Balogh szerint eddig azt lehetett látni, hogy a kormány a főváros hasonló ötleteire az „autósüldözés” vádjával reagált.

A Galvani híd körüli fejlesztésekről idén társadalmi egyeztetés is zajlik, ezt azonban a járvány alaposan keresztül húzta, épp ezért kedden Karácsony Gergely arra kérte a kormányt, hogy tolják ki az egyeztetés eredetileg december 31-én lejáró határidejét.

A héten derült ki, hogy a BKK kiírta a közbeszerzést az északi, Aquincumi híd tanulmánytervére. Erre a projektre 240 millió forintot adott a kormány, és Balogh elmondása szerint ugyan egy évtizedek óta létező hídtervről van szó, de pont a sok eltelt idő miatt szükséges lehet felmérni azt is, hogy mit gondolnak róla most a budapestiek, hiszen ennyi idő alatt bőven felmerülhettek új szempontok és igények. Ami viszont gondot jelent, hogy a kormányhatározatban szereplő határidők Balogh szerint betarthatatlanok: eszerint 2021 májusáig le kéne zárni a tervezést, épp ezért kezdeményezték a kormánynál, hogy módosítsák ezt a határidőt.

Az Aquincumi híd esetében annyival szerencsésebb a helyzet, hogy egy végig meglévő közlekedési infrastruktúra mellé illeszkedik a nyomvonala, így olyan dilemmák nem kell hogy felmerüljenek, mint a Galvani híd esetében.