Az Index teljes széteséséhez Bodolai László adta meg az utolsó lökést tavaly nyáron azzal, hogy kirúgta Dull Szabolcs főszerkesztőt. És bár a teljes szerkesztőség távozása után még Szombathy Pállal innen-onnan megpróbáltak új munkatársakat összeszedni, de hamar nyilvánvalóvá vált, hogy semmiféle mozgásterük sincs a NER-közeli Indamediával szemben, ami novemberben megszerezte az Index.hu Zrt. részvényeit Bodolai alapítványától, és ezzel Vaszily Miklós formálisan is átvette az irányítást. Szombathy Pál repült a főszerkesztői székből, Bodolai viszont ott maradt jogászkodni az Indexet bekebelező cégcsoportnál.

Azóta egyáltalán nem beszélt arról, miért nem sikerült megmenteni a lapot. Péntek este a Partizánban adta elő a saját verzióját.

Először áttekintették Bodolai életútját, hogyan kezdett dolgozni fiatalon a Nemzetbiztonsági Hivatalnál, ahonnan az OTP-be igazolt, de kiderült az is, hogy az utóbbi időkig tagja volt az LMP-nek és még a párt első alapszabályát is ő írta. Az interjú egyik kitérőjében Bodolai bizonygatta, hogy nincsenek NER-es kapcsolatai, később mégis arról anekdotázott, hogyan intézte el a Tilos Rádió frekvenciapályázatát azon „kormányhoz beköthető” emberen keresztül, akivel Nobilis Kristóf adriai hajóján találkozott.

Bodolai szerint a lap korábbi tulajdonosa, Spéder Zoltán 2017 januárjában azért pont őt választotta ki az Index részvényeit később megszerző Magyar Fejlődésért Alapítvány élére, mert előtte ő képviselte az üzletembert azokban a perekben, amiket a kormánymédia ellen indított. Szerinte Spéder azért akarta egy alapítványba kimenteni az Indexet, mert ahogy kegyvesztetté vált az NER-ben, összehangolt támadást indítottak ellene: egy személyre szabott törvénymódosítással kiejtették a takarékok közeléből, aztán el kellett adnia az ingatlanbirodalmát, majd pedig az FHB Bankban betöltött elnöki tisztségétől és tulajdonrészétől is meg kellett válnia.

Valójában sosem voltak meg az Index részvényei, de ezt titkolta a szerkesztőség előtt

Bodolai most arról beszélt, hogy Spéder éppen az előzmények miatt érezte úgy, hogy az Index nagyon nagy veszélyben van, és ha ő nem vállalja el az alapítvány vezetését, „akkor nem lesz Index két-három héten belül”. „Gyakorlatilag egy óra alatt igent mondtam, nem is tudtam, mibe ugrottam bele”- tette hozzá Bodolai. Ugyanakkor ezen a találkozón Spéder nem szólt neki arról, hogy Simicska Lajosnak 2014 óta opciós vételi joga volt a lapra, ami néhány hónap múlva megpecsételte az Index sorsát.

Most azt mondta, erről mindaddig nem is tudott, amíg Simicska 2017 áprilisában le nem hívta az opciót. Az üzlet lényege az volt, hogy az újság a Magyar Fejlődésért Alapítvány tulajdonába került, Spéder pedig megtartotta a kiadó háttércégeit, a hirdetéseit és pénzügyeit kezelő CEMP-et (ebből lett később az Indamedia).

Az interjúban Bodolai most elárulta azt is, hogy valójában az alapítványt létrehozó NP Nanga Parbat 17 Zrt. mögött is Spéder állt, ő biztosította a részvények árát.

Pedig ekkoriban Bodolai a Magyar Narancsnak adott interjújában még azt bizonygatta, hogy az alapítványi konstrukció kikezdhetetlen, és hogy „a részvények az alapítvány kezében vannak, senki nem fogja elvenni őket”. Azonban most a Partizánnak el kellett ismernie, hogy ez a valóságban nem így volt: „Az alapítvány megvette a részvényeket papíron, és úgy volt megállapítva a részvény vételára, hogy azt akár 10-15 éven keresztül részletekben kellett Simicska Lajos cégének teljesíteni. Addig volt egy óvadéki szerződés a részvényeken, és így a Simicska Lajos érdekkörében lévő ügyvédi irodába kerültek a részvények egy páncélszekrénybe. Szóval soha nem voltak nálam.”

Mivel az adósság mellett a CEMP-nél/Indamediánál maradt a bevételeket generáló sales, így valójában a lap végig nagyon kiszolgáltatott helyzetben volt. „Most képzeld, mekkora volt nekem ebben a mozgásterem. Elmondanám neked, hogy nulla” - értékelte a helyzetét Bodolai. Saját bevallása szerint csak azért vállalta a tisztséget, mert megbízott Spéderben.

Ugyanakkor a cég valós kitettségéről a szerkesztőségnek nem beszélt.Bodolai szerint csak annyit mondott el nekik, amit az üzleti titok megsértése nélkül el lehetett. „Most az, hogy én a Spéder-féle háttérmegállapodások alapján egy üzleti titkot nem mondtam el nekik pontosan, hogy hogyan volt a Nanga Parbat értékesítve és hogy nem, ki és hogyan alapította, hogy nem. Azért ezek már tényleg olyanok voltak, amire nem volt hatásköröm, hogy elmondjam ügyvédként” - magyarázta Bodolai, aki szerint ő csak a villámhárító szerepében volt. Másrészt úgy érezte, ezzel az Orbán-rendszer felé is feltárta volna a sebezhetőségüket.

A jelek szerint erre enélkül is ráéreztek a NER-ben, mert jött 2018, és a választások után az Indamedia is a Fidesz holdudvarához került. Ekkor az új tulajdonosokhoz került a Magyar Fejlődésért Alapítványt alapító NP Nanga Parbat 17 Zrt. is. 2020 tavaszán pedig a KDNP-s Oltyán József 50 százalékos tulajdonrészét a kormánymédia főembere, Vaszily Miklós vette át, aki ott volt az Origo kivégzésénél, de később irányította a közmédiát és az Echo Tv-t is, jelenleg pedig a TV2 csoport elnöke.

Vaszily érkezése után jelentek meg azok a külsős szakértők is, akik megpróbálták szétbontani a kiadót, ami gyakorlatilag a független szerkesztőségi működés csöndes kivégzése lett volna. Bodolai most azt mondta, hogy Gerényi Gábor feldarabolási tervét a szerkesztőség elé akarta vinni, hogy visszaverjék, és elmondása szerint maga sem támogatta ezt a koncepciót. Végül az igazgatóságban arról döntöttek, hogy „amíg nincsen konkrét koncepció, addig ne vonjuk be a szerkesztőséget, mert feleslegesen hergelnénk őket”. Bodolai abban bízott, hogy taktikailag el lehet majd altatni a dolgot. Bízott benne, hogy Dull Szabolcs főszerkesztő is így van vele.

Majd arról beszélt, hogy az igazgatósági ülés után azzal hívta fel egy szerkesztőségi vezetőségi tag, aki jelenleg a Telexnél dolgozik, hogy „beszéljek a Szabolccsal, mert valamire készül”. Majd felhívta Dull Szabolcsot, és arról beszélt neki, hogy bár szerinte már nincs Gerényi-terv, de lehetséges, hogy a kult- vagy a sportrovatot megpróbálják kiszervezni. „Ez volt az utolsó kommunikációm ebben a történetben a Szabolcscsal, majd vasárnap megkeresett a 24.hu újságírója, és olyan dolgokat kezdett el kérdezni, amik csak az igazgatósági ülésen hangzottak el. Nem a kiszervezési terv volt itt a gond, hanem az igazgatósági ülésen történt vitának a részletei mentek ki” - ezzel indokolta, hogy Dull Szabolcsot visszahívták az igazgatóságból.

Igaz, Dull Szabolcsot csak egy hónappal később rúgta ki. „Alkalmatlannak tekintettem. Nem csak a szerkesztőség vezetésére, hanem bármilyen munkakapcsolatra. Nyilvánvalóan mögötte ott állt a szerkesztőség, azt mondott, amit akart, és baromira nem azokat az érvrendszereket mondta el, amiket én elmondtam, hogy lehetne ezt a helyzetet megoldani. És ha ő egy olyan dolog miatt, amiről kiderült, hogy nem valós és nem volt valós veszély, belevitte a szerkesztőséget ilyen helyzetbe” - indokolta a főszerkesztő kirúgását. Majd megállapította, hogy egyébként valószínűleg mindenképpen robbant volna a helyzet, mert valójában Vaszily Miklós belépése volt az utolsó csepp.

Majd Dull távozása után az egész szerkesztőség felállt, Bodolai és a mellette maradt Szombathy Pál pedig arra jutottak, csak akkor jöhetnek ki jól, ha összeraknak egy jó lapot. Bár az összeszedett munkatársakat jó szakembernek tartja, de azért elismerte:

„Hát ez az Index most nem az enyém.”

A saját szerepét úgy értékeli, hogy három és fél éve szinte az élete kockáztatásával vette át az Indexet, mert „akkor én nagyon komoly fenyegetéseket kaptam.” Ehhez elmesélte azt is, hogy 2017 után egy évig a Farkas-hegyen készenlétben tartott egy kisrepülőgépet, hogy ha arról van szó, bármikor Bécsbe tudjon menekülni. Elmondta, hogy például Schmidt Mária felől is kapott olyan üzeneteket, hogy „felmossa vele az Indexet”. (Fun fact: Vaszily Miklós Schmidt Mária ingatlancégének igazgatósági tagja.)

Bodolai szerint az Index már azóta a NER része, hogy Simicska Lajos 2014-ben megszerezte az opciót, ettől kezdve már csak bizonyos keretek között lehetett mozogni. Szerinte ha nem mondott volna igent Spéder Zoltánnak az alapítványi modellre, akkor az Index rövid időn belül úgy járt volna, mint a Népszabadság, és most ez a felelősség nyomná. „Ezt nehezebben tudtam volna elviselni, akkor nem lenne Telex sem” - tette hozzá. Arra, hogy ebben az esetben legalább nem sérült volna a személyes reputációja, Bodolai annyit felelt:

„Így jártam.”