Lazán a harmadik hullámban

Feliratkozás a Reggel 4 hírlevélre

Ha minden hétköznap reggel tudni akarod, amit aznap tudni kell, add meg az e-mail címed!

Jó reggelt! Ma hideg lesz, de cserébe a hétvégére felmelegszik az idő. 

4 legfontosabb cikkünk most

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

COVID-21

Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Március második hetében, a járvány harmadik hullámának hatására, több magyar kórház eljutott a teljesítőképességének határára, és már sok beteg nem tud olyan ellátást kapni, amilyenre szükségük lenne. A kisebb kórházak elkezdtek megtelni, rangsorolni kell, kit engednek intenzívre, és hamarosan a nagyobb, vidéki kórházakban is szorongatóvá válhat a helyzet.

A hiányos adatszolgáltatás miatt továbbra sem látunk tisztán. Nem árulják el például, hány fertőzöttet kezelnek intenzív osztályon. A 444-nek azonban több orvos is arról beszélt, hogy a harmadik hullámban egyre fiatalabbak kerülnek kórházba, egyre súlyosabb tünetekkel.

„Megint ott tartunk, hogy egy intenzíves ápolóra 6-8 beteg jut”

– mondta egy orvos. Ez sokszorosa az ideális 1:1-es, vagy 2:1-es aránynak, ezért szerinte ki kellene mondani, hogy „ennek semmi értelme, eddig bírtuk, itt a plafon”.

Amikor a múlt héten bejelentette az újabb lezárásokat, Orbán Viktor arról beszélt, hogy két kemény hét következik. A magyar járványügyi intézkedések azonban továbbra is kiemelkedően lazának számítanak a harmadik hullámmal szembenéző európai országok közt.

  • Nagy-Britanniában csak három hónap lezárás után engedték vissza a gyerekeket az iskolákba.
  • Írországban a lakhelytől csak indokolt esetben lehet 5 kilométernél jobban eltávolodni.
  • Észtországban a természetben is csak 2 külön háztartásban élő személy találkozhat, és kötelesek között maguk közt megtartani a 2 méteres távolságot.
  • Csehországban minden munkahelyen kötelező a legalább FFP2-es kategóriájú légzésvédő maszk viselése.

Ehhez képest Budapesten nemzetközi focimeccseket lehet rendezni. A laza hazai szabályozás mögött lehet az a gondolat, hogy előbb-utóbb elegen lesznek beoltva a harmadik hullám legyűréséhez. De a jelenlegi trendek szerint ez csak április végére jöhet össze.

VAKCINAHÍRADÓ

Fotó: Rosta Tibor/MTI/MTVA

Az oltásokkal egyébként is élen járó Izraelben már 600, 12 és 16 év közötti gyereknek adták be a Pfizer/BioNtech vakcinát, és eddig nem tapasztaltak senkinél komolyabb mellékhatásokat. Ez alapján lehet bízni abban, hogy az oltások engedélyezett korhatára egyre lejjebb fog tolódni, és így a vágyott nyájinmunitást is könnyebb lesz elérni.

Hasonlóan jó hír, hogy az Európai gyógyszerügynökség szerint semmi nem utal arra, hogy az oltás miatt halt volna meg az az osztrák ápolónő, akinek a halála néhány napja mindenhol hatalmas hír volt.

Máshol:

AZ IDEI NYÁR

Fotó: DAMIR SENCAR/AFP

Egyszer azért vége lesz a járványnak, és vannak európai országok, ahol már készülnek a nyárra. Különösen azokban, ahol a turizmus nagyon fontos, és a meleg hónapokban érkező turisták nélkül még nagyobb bajban lehet a gazdaság.

A horvát GDP közel harmadát a turizmus adja, ők 2020-ban is úgy döntöttek, hogy szezonnak lennie kell. 2020 júliusában több mint kétmillió turista érkezett az országba, augusztusban még többen, így a 2019-es, járvány előtti időszak forgalmának közel kétharmadát tudták elérni. A döntés mind a horvát, mind a környező országok, például Magyarország járványhelyzetére rendkívül negatív hatással volt, de a horvátok úgy érezték, hogy ezt a kockázatot vállalniuk kell a gazdasági összeomlás elkerüléséért.

Horvátországban 2021-ben is számolnak a turistákkal, még reklámkampányokat is indítanak azért, hogy minél több külföldi érkezzen az országba. A brit turistákban, a digitális nomádokban és az oltásokban bíznak, és abban, hogy ha nem is a nyár elején, a második felében, augusztusban és szeptemberben lesz annyi bevételük az idegenforgalomból, mint 2020-ban.

A horvátoknak lesznek versenytársai is, a görögök és a ciprusiak után most a spanyolok is bejelentették, hogy május 19-től fogadják a vakcinaútlevéllel, antitestekkel vagy negatív PCR-teszttel érkezőket.

A síszezont elbukó Ausztriában nyári rohamra nem számíthatnak, inkább egy újabb 430 millió eurós mentőcsomaggal segítik a bajba jutott vállalkozásokat.

ELMENT A POSTÁS

Illusztráció: Kisbenedek Attila/AFP

Február végén derült ki, hogy a posta július 1-től többé nem kézbesíti a napilapokat, ezt a médiacégeknek maguktól kell megoldaniuk. Már akkor is lehetett sejteni, hogy ez nem fog ennyivel megállni, és valahogy köze lehet a 2022-es választási kampányhoz és egyúttal a kormány érdekeihez.

Szerdán tudtuk meg, hogy a posta júliustól a címezetlen reklámkiadványokat sem szállítja ki, így a kereskedelmi és ingyenes sajtótermékeket, és a politikai reklámkiadványokat sem. Kérdés, hogy ki fogja átvenni ezt az üzletágat, és hogy 2022 első hónapjaiban vállalják-e olyan kiadványok kézbesítését, amik kritikusak a kormánnyal szemben.

Nem csak ezen a piacon folynak a sajtószabadságot korlátozó folyamatok. Szerdán derült ki, hogy a kormánypárti Karc Fm az egyetlen pályázó a Klubrádió évekkel ezelőtti frekvenciájára.

EGYENLŐTLENSÉG ÉS OSZTÁLYÖNTUDAT

Évtizedek óta záródik be a magyar társadalom, egyre csökken azoknak az aránya, akik születési helyzetükhöz képest előrébb tudnak jutni, és ez a folyamat 2010 után egy újabb lendületet kapott. Ez derül ki a társadalmi mobilitás újabb magyarországi vizsgálataiból.

Egyfelől igaz, hogy a 2010-es évek végére kevesebben küzdenek anyagi nehézségekkel, és a munkanélküliség problémája is kevesebb embert érint. Másrészt azonban az osztályhelyzet egyre inkább magyarázza azt, hogy ki lesz szegény, milyen eséllyel válik valaki munkanélkülivé, vagy milyen lesz az egészsége.

  • Míg a rendszerváltás után Magyarország nagyjából együtt mozgott a régió posztszocialista országaival, addig az utóbbi évtizedben nálunk különösen szorossá vált az osztály és az életkörülmények különböző indikátorai közötti kapcsolat.
  • A 2010-es években ez a tendencia még jobban felerősödött, és a Magyarországra vonatkozó eredmények európai összehasonlításban is kiemelkednek.
  • Nem csak az összes mobilitás csökkent Magyarországon, de csökkent azoknak az aránya is, akik felfelé mozdultak el, és határozottan nőtt azoké, akik lefelé mozdultak el a szüleikhez képest. Nem egyszerűen arról van szó, hogy alacsony a társadalmi mobilitás mértéke Magyarországon, hanem hogy a mobilitás egyre inkább lecsúszást jelent, és nem felemelkedést.
  • Az ezredforduló óta az is megfigyelhető, hogy a nők nagyobb hányada lép fölfelé, a férfiak körében viszont a lefelé mobilak aránya magasabb.

Mindez különösen azért nagy baj, mert ahogy a kutatást végző egyik szociológus mondta a 444-nek:

„Ha azt feltételezzük, hogy a tehetség és a szorgalom nem az osztályok szerint oszlik el a társadalomban, és mégis azt látjuk, hogy a szegény családba születettek szegényként fogják leélni az életüket, akkor ez azt is jelenti, hogy nem használjuk fel hatékonyan az erőforrásainkat, és eltékozoljuk a tehetségeket”

A SZOMSZÉD TRÁGYÁJA

A szlovák belpolitikában más lendület van, mint a magyarban. Szerdán hajnalban a pozsonyi kormány hivatalába érkezőknek egy teherautó platónyi szart kellett kerülgetniük, valaki ugyanis két köbméter érett marhatrágyát billentett a kovácsoltvas kapu elé. A rendőrök azonnal nyomozni kezdtek, de a tettes hamar feladta magát.

Juraj Draxler egykori oktatásügyi miniszter a saját Facebook-oldalán számolt be arról, hogy ő boríttatta oda a trágyát Igor Matovic hivatala elé. Indoklása szerint:

„Matovič minden nap valami szart szór ránk, hát most visszaadtuk neki”

Máshol: