Jó reggelt! Délután több mint 30 fok lesz, és a következő napokban tovább melegszik az idő.

4 legfontosabb cikkünk most

• Az amerikai nagykövetség aggodalmát fejezte ki az elfogadott homofób törvénnyel kapcsolatban
• A magyarok 54 százaléka szerint a kormányt nem a közjó vezérli, hanem néhány jelentősebb szereplő magánérdeke
• Egy peches gól után a végén roppant meg a magyar válogatott
• Biden és Putyin aligha fogják belopni magukat egymás szívébe mai csúcstalálkozójukon

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

ELFOGADVA

Kedden a Fidesz és a Jobbik is megszavazta a parlamentben a homofób módosításokkal teleírt pedofiltörvényt. A rendkívül elégedett kormánypárti képviselők a szavazás után még meg is tapsolták magukat. Nem volt viszont elégedett a budapesti amerikai követség, akik közleményt adtak ki:

„Az Egyesült Államok szerint a kormányok kötelessége a szólásszabadság előmozdítása és az emberi jogok védelme, beleértve az LMBTQI+ közösség jogait is”.

A keddi törvénygyártó nagyüzemben a parlament:

• Elfogadta a szálláshelyek egységes csillagozását.
• Átadott 26 hektárt a Fudan alapítványnak.
• És megszavazta azt a lakástörvényt, ami a piaci ár alatt adja el a világörökségi területen található bérlakásokat.

A parlamenti szavazást bojkottáló képviselők szerint ez a szégyen napja volt, Karácsony Gergely pedig arról beszélt, hogy az ellenzéknek nem a parlamentben van a helye, hanem az utcán.

83 JÓ PERC

Kedden megkezdte az Európa-bajnokságot a magyar válogatott is. 83 percen át a várakozásokat felülmúlva játszottunk, és tartani tudtuk a lépést az Európa-bajnok, papíron sokkal esélyesebb portugálokkal.

Aztán jött egy peches lepattanóból bekapott gól, amivel szemben az addig remekül védő Gulácsi és tehetetlen volt, és jött a gyors összeomlás. Cristiano Ronaldo előbb egy tizenegyest értékesített, majd egy szép akció végén is betalált. Bár nem volt érdemtelen a portugál győzelem, a 3:0 nem tükrözi a játék képét.

Innentől kezdve csak akkor van esélyünk a továbbjutásra, ha megverjük a németeket vagy a franciákat. A reális cél egy olyan meccs, amin nem 83, hanem 90 percen át meg tudjuk valósítani az előre kitűzött céljainkat. A csoportunk második meccsén az Eb-történelem első német öngóljával nyertek a franciák.

Ma elkezdődik a csoportmeccsek második köre. A program:

• 15:00 Finnország–Oroszország
• 18:00 Törökország–Wales
• 21:00 Olaszország–Svájc

COVID-21

Amióta az operatív törzs csak hetente egyszer tart „sajtótájékoztatót”, és adatokat is csak hétköznap közölnek, a korábbinál is nehezebbé vált a magyar járványadatok követése. Szerencsére továbbra is szinte csak jó adatok vannak. Hétfőn:

• Mindössze 57 új fertőzöttet találtak, fele annyit, mint egy hete (117).
• 10 áldozatot jelentettek, ez is alacsonyabb, mint egy hete (17).
• 15-tel csökkent a kórházban kezelt fertőzöttek száma 391-re
• 3-mal a lélegeztetőn lévők száma 44-re.

Az első oltást viszont hétfőn mindössze 9 593-an kapták meg. (két hete még 30 ezren, egy hete 17 ezren kapták meg az első oltást) A regisztráltak száma 5 millió 363 ezer ember, 48 ezerrel több, mint 4 napja. Ez azt jelzi, hogy az oltási program most már fixen napi mindössze 10 ezres tempóval halad.

További hír az oltásokkal kapcsolatban, hogy csak június 30-tól lesz látható azok típusa és dátuma a digitális védettségi igazolványon. Az viszont továbbra sem világos, mi lesz azokkal, akiknek két oltás után sem termel elég antitestet a szervezetük. Merkely Béla most ingyenes ellenanyag-vizsgálatot ajánlott nekik, de arról továbbra sincs szó, hogy kapnának egy harmadik dózist.

A MI KORRUPCIÓNK

Kedden mutatta be a Transparency International legfrissebb Globális Korrupciós Barométer felmérését, amely 2020 októberében az Európai Unió 27 tagállamában mérte fel a lakosság korrupcióhoz való hozzáállását. A hazai adatokból kiderült, hogy

• A magyarok 54 százaléka szerint a kormányt nem a közjó vezérli, hanem néhány jelentősebb szereplő magánérdeke. A magyarok leginkább a parlamenti képviselőkről tételezik fel, hogy érintettek lehetnek korrupciós cselekményekben, de a „miniszterelnök és irodájának tisztviselői” sem sokkal maradnak el ettől az értékeléstől.
• A magyarok 69 százaléka „elég nagy” vagy „nagyon nagy” problémának tartja a kormányzati korrupciót. Ez az arány magasabb az európai uniós átlagnál (62 százalék).
• A magyar társadalom 40 százaléka gondolja úgy, hogy az elmúlt évben nőtt a korrupció szintje hazánkban, míg csupán 15 százalék véli úgy, hogy csökkent.
• A kormány járványkezelése a válaszadók 45 százaléka szerint volt átlátható, 39 százalék szerint pedig nem,
• A magyarok 53 százaléka szerint a kormány „rosszul” vagy „nagyon rosszul” kezeli a korrupció elleni fellépés feladatát - vagyis megtűri, akár ösztönzi is a korrupciót -, míg a válaszadók 34 százaléka véli úgy, hogy a kormány „jól” vagy „nagyon jól” kezeli ezt a problémát.
• 2020-ban még mindig a hálapénzfizetés volt a legelterjedtebb vesztegetési forma Magyarországon, a válaszadók 18 százaléka fizetett hálapénzt a megelőző évben.

KLASSZIKUS CSÚCSTALÁLKOZÓ

Szerdán Genfben találkozik Joe Biden és Vlagyimir Putyin. Az ilyen csúcstalálkozók értelme jellemzően a személyes, lehetőleg szívélyes viszony kialakítása, de erre most gyakorlatilag semmi esély. A Fehér Ház előre közölte, hogy Biden nem tart közös sajtótájékoztatót a csúcstalálkozó után Putyinnal – ez a nemzetközi diplomáciában merőben szokatlan, már-már udvariatlan gesztus.

Putyin és Biden jól ismerik egymást, többször találkoztak korábban. Meg is van a véleményük egymásról. Biden már elnökként gyilkosozta le orosz partnerét, akinek szerinte nincs is lelkiismerete. Az orosz-amerikai viszony pedig a hidegháború óta nem volt ilyen fagyos.

Ha van két dolog, amiben előrelépés lehet a genfi találkozón, az a klímaváltozás és a nukleáris fegyverek kérdése, de mindkettőben vannak nehézségek. Az előbbiben az, hogy Oroszország jellemzően szénhidrogének kereskedelméből tartja el magát, ekként kevéssé érdekelt az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásában. Az utóbbiban pedig az, hogy az atomfegyverek problémája inkább aggasztja az Egyesült Államokat.

Az összes többi szóba jöhető kérdésben ennél csak nagyobbak a nézetkülönbségek. Sem az emberi jogok, sem a kiberbiztonság, sem Ukrajna és Belarusz, sem a két ország diplomáciai kapcsolatainak újjáépítésében nem vár senki előrelépést.

KELETI ZÁRÁS

Miután a NATO minden korábbinál keményebben szólalt fel Kína ellen, megjött a válasz Pekingből: szerintük rágalmazás, hogy Kína fenyegetést jelent a Nyugatra. Az eredetileg a Szovjetunió ellensúlyozására létrehozott észak-atlanti szövetség mindenesetre világosan kijelölte, hogy a következő években-évtizedekben inkább kelet felé tekintgetnek.

Magyar szempontból az a legérdekesebb kérdés, Orbán Viktor szempontjából pedig pláne, hogy a romló NATO-Kína viszony esetén meddig járhat külön utakon a Pekinggel feltűnően barátságos magyar kormány. A Le Monde most egyenesen arról írt, hogy Kína kísértésbe viszi a magyar miniszterelnököt.

Máshol:

• A szlovák legfelsőbb bíróság érvénytelenítette a döntést, amely felmentette a Kuciak-gyilkosság megrendelésével vádolt nagyvállalkozót.
• Egymillió euróra büntette a francia bíróság az Ikeát, mert kémkedett a dolgozói után.
• Legalább 17 palesztin megsérült az izraeli nacionalisták zászlós felvonulásán, és Izrael légicsapásokkal válaszolt a Hamász gyújtóléggömbjeire.
• Nicolas Sarkozy bíróság elé állt kedden.
• Medve végzett egy férfival Szlovákiában.

ÉS EGY KIÁLLÍTÁS

Wolfgang Tillmans generációjának egyik legelismertebb kortárs fotóművésze. Olyan, az emberi mivoltunkkal szoros kapcsolatban álló témák foglalkoztatják, mint az intimitás, a szabadság, a biztonság, a testtudat. Karrierje egy mozgalmas időszakban, a berlini fal leomlásakor indult Németországban, a közéleti-politikai érdeklődés is átszövi a munkásságát.

A 444-nek arról beszélt, hogy miért hisz a demokráciában kőkeményen, de miért kérdőjelez meg nagyjából minden más témát és normát.