• Az omikronról biztosan állítható, hogy messze gyorsabban terjed a delta variánsnál.
• Olyan országokban is napi fertőzöttségi rekordok dőlnek meg, ahol magas az átoltottság.
• Korai lenne azt kijelenteni, hogy bár gyorsabban terjed, nem okoz olyan súlyos tüneteket az omikron, mint a delta.
• Amíg ez eldől, több országban is inkább szigorítanak, hogy valahogy lassítsák a terjedést, és időt nyerjenek az oltások felpörgetésére.
• De a magyar kormány inkább annak örül, hogy a delta vírus által okozott 4. hullám lecsengőben van, és nem készül az omikronra.
• Két olyan szakember is figyelmeztet az omikron jelentette veszélyre, akikre a kormány korábban hallgatott.

A csütörtöki kormányinfón megkérdeztük Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy milyen tapasztalatokat vontak le a negyedik hullámból, ami Gulyás Gergely miniszter korábbi nyilatkozata szerint itthon felülmúlta a legpesszimistábbnál is pesszimistább forgatókönyvet, és mivel készülnek az omikron ellen, ami a járvány következő hullámát indíthatja be szerte a világban.

link Forrás

Orbán a negyedik hullámról azt mondta, hogy intézkedések voltak, de „mi egy oltásalapú védekezés intézkedéseit hozzuk meg, folyamatosan intézkedünk, de az intézkedésünk mind az oltásokra összpontosít, arra hogy oltsák be magukat az emberek, és tegyük elérhetővé az oltásokat”. Arra a kérdésre, hogy nem lehet-e, hogy ez önmagában kevés, azt válaszolta: „Meglátjuk.”

Felidéztünk neki, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöke már augusztus végén javasolta a maszkhasználat viselését zsúfolt, zárt helyeken, és az oltások regisztrációjának jelentős egyszerűsítését is, amiket a kormány végül bevezetett, de csak több hónapos késéssel. Nem javíthatta volna az adatokat, ha ezeket hamarabb meglépik? Orbán szerint jó ütemben hozták az intézkedéseket, mindent megtettek, ami emberileg lehetséges. Hogy mégis hogyan jött el a legpesszimistábbnál is pesszimistább helyzet, arra azt mondta, hogy minden halott, minden beteg, ha csak egy is van, rossz. „De ha a harmadik hullámmal vetem össze a negyedik hullámot, ez már azért viselhetőbb. Nehéz, de viselhetőbb.”

És itt értünk el ahhoz a ponthoz, hogy

1. Kovács Zoltán idejét érezte, hogy közbevágjon,
2. kiderült, hogy milyen tanulságokat szűrt le a kormány az eddigi legpusztítóbb harmadik hullámból: semmilyet.

A tavaszi harmadik hullám ugyanis azért járt a magyar egészségügy brutális túlterhelésével, mert az eredeti, vuhani vírus által okozott második hullámnak még vége sem volt, betört a brit variáns, és nagyon rövid idő alatt megnövelte először a fertőzöttek számát, majd a kórházban kezelt koronavírusos betegekét, végül az áldozatokét. Ehhez az is kellett, hogy a kormány több hetes csúszással hozott intézkedéseket, és még a nyitást tervezte, amikor már emelkedtek a számok.

Több országban éppen az látszik most is, hogy az omikron rekordidő alatt az egekbe emeli az új fertőzöttek számát. És ha ez Európa egyre több országában így alakul, mi sem ússzuk majd meg. Amit Orbán is pontosan lát, hiszen ezt is mondta:

„ami meg fog történni Európában a hullámok tekintetében, az meg fog történni itt is”, a kérdés csak az, hogy van-e elég kórház, van-e elég lélegeztetőkészülék, van-e elég ember.

A kormányfő a jelek szerint az oltások mellett abban bízik, hogy a magyar egészségügy kapacitásai nagyobbak, mint Európa tehetősebb országaiban, és bírni fogja a nyomást. Legalábbis ezt mondta válaszként arra, hogy hogyan készülünk az omikron ellen. Csakhogy itt nem a vaságyak és az eszközök jelentik a kapacitás határát, hanem a szakszemélyzet. Abban pedig nem állunk jól, és tavasszal egészen biztosan rontotta az intenzív ellátásba kerülők túlélési esélyeit, hogy kevés szakorvos és szakápoló tudtak ellátni őket.

Az igaz, hogy a járványadatok most kedvezően alakulnak hetek óta, de látni azt is, hogy más országokban mit művel az omikron nagyon rövid idő alatt.

Eközben máshol

Spanyolországban napi rekordot döntött az új fertőzöttek száma, az új esetek majdnem fele már az omikron variánshoz köthető. Úgy terjed az új mutáció ennyire szélsebesen, hogy a 12 évesnél idősebb spanyolok mintegy 90 százaléka már két adag vakcinát kapott. A magas oltottság miatt nem is igazán voltak eddig korlátozások.

Németországban bezárják az éjszakai szórakozóhelyeket karácsony után. Az oltottaknál maximum 10 fős családi és magánrendezvényeket engedélyeznek, az oltatlanoknál még alacsonyabb ez a szám: legfeljebb két emberrel találkozhatnak, akikkel nem élnek egy háztartásban. Azzal számolnak, hogy heteken belül ott is az omikron lesz a domináns. Ott járványszakértő is van az új kormányban, aki azt mondta, hogy az oltásnak fontos, de nem kizárólagos szerepe lesz a járvány legyőzésében, és meg fogják erősíteni az egészségügyi ellátórendszert is.

A dánok végzik a világon talán a legpontosabb vizsgálatot arról, hogy a pozitív minták között hány százalékban található meg az omikron. Az eredmények alapján pár hét alatt tolta háttérbe a deltát az új, agresszívabb mutáció.

Portugáliában a világon az egyik legmagasabb a beoltottak aránya. Mégis tartanak az omikrontól, és már korlátozzák az éjszakai életet.

Izraelben minden erővel késleltetni próbálják az omikron terjedését. Addig is többen mehetnek oltásért, és van idő jobban megismerni az új vírusvariánst.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ is (ECDC) is arra figyelmeztet, hogy az omikron lehet domináns január elejére Európában. Az ECDC szerint még nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy valóban enyhébb tüneteket okoz az omikron. Másrészt olyan elképesztő tempóban terjed, hogy hirtelen nagyon sokan lesznek betegek. És ha ez a nagyszámú új fertőzött valóban kisebb arányban kerülne is kórházba, még mindig olyan sokan lesznek, ami túlterhelheti az egészségügyet. Márpedig ez a halálozást is növeli, nagyobb arányban, mint amivel a deltánál számoltak. Az omikron terjedésének megfékezése érdekében az ECDC szerint kerülni kellene a tömegrendezvényeket és a nagy létszámú zárt körű összejöveteleket is, fontos a maszkhasználat, csökkenteni kellene a találkozásokat, ösztönözni kellene a távmunkát, növelni kellene a tesztelést, és fontos a kontaktkutatás, valamint a fertőzöttek elkülönítése is.

Nagy Britanniában is sürgetik szakértők a kormányt, hogy lépjen, de Boris Johnson még vár a szigorítással, amíg kiderül, hogy az omikron tényleg kevésbé súlyos tünetetek okoz-e, mint a delta.

Magyar szakértők figyelmeztetése

„Egy futballmeccsre is érdemes alaposan felkészülni, és nem csak abban bízni, hogy hátha gyenge lesz az ellenfél” - nyilatkozta a Portfoliónak Röst Gergely, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport vezetője. A matematikus szerint ha kisebb arányban is igényelne kórházi kezelést az omikron, de egy éles járványcsúcs miatt egyszerre sokkal több fertőzött van, akkor az még mindig komoly problémát okozhat az egészségügyi ellátórendszernek.

„A pontos arányokon sok múlik, de ezeket még nem ismerjük" - szögezte le a matematikus. Ezzel egyetért a cikkben szintén megszólaló Oroszi Beatrix epidemiológus is, aki szerint „a súlyosság mérsékelt csökkenése esetén sem kerülhető el a kórházak magas szintű terhelése ilyen magas növekedési ütem esetén".

Röst szerint csapdahelyzet, hogy 4-5 hétbe is telhet, míg kiderül, milyen arányban okoz súlyos betegséget az omikron a valamilyen előzetes immunitással rendelkezők és a teljesen fogékonyak között. Addigra viszont akár már benne lehetünk az omikron hullám közepében.

Oroszi Beatrix szerint is kevés még az információ annak eldöntésére, hogy az omikron variáns okozta megbetegedések enyhébbek-e a korábbi variánsokétól. Az első hírek Dél-Afrikából ugyan valóban arról szóltak, hogy az omikron okozta betegség kevésbé súlyos lefolyású, de még korai szakaszban vagyunk, több hét is eltelhet, amíg az omikron okozta járvány eléri a magas kockázatú, idősebb korcsoportokat. Ehhez még hozzájön az is, hogy a súlyos lefolyás egyik tünete, a nehézlégzés leggyakrabban a SARS-CoV-2 fertőzés utáni 10. nap körül alakul ki, a kórházi felvételre pedig leggyakrabban a 12. nap körül kerül sor. Oroszi szerint „számolni kell tehát időeltolódással a regisztrált esetszám növekedése és a kórházi ellátást igénylő súlyos lefolyású esetek számának emelkedése között”.

Oroszi arra számít, hogy az idei év elejéhez hasonlóan nem ér véget a mostani hullám, és újra erőre kap a járvány. Arra is felhívta a figyelmet, hogy két oltás már nem biztos, hogy elég az omikron variáns fertőzésének kivédésére, a minél magasabb védettség eléréséhez három oltás kell.

Magyarországon jelenleg 5,95 millióan kaptak legalább két oltást. 5,5 millióan négy hónappal régebben. Ezt a számot nem közelíti meg a harmadik oltások száma, de azért 3,2 millióan már megerősítették a szervezetük védelmét egy újabb adaggal. Ők azok, akik jó eséllyel tényleg védettek az omikron ellen. Oroszi szerint a többieknél sokan lesznek azok, akik oltás ellenére is megbetegednek, vagy újrafertőződnek, és náluk enyhébb lefolyásra számítunk. Az oltatlanoknál ettől még ugyanolyan súlyos lehet.

Ahhoz, hogy most mi a helyzet, szükség lenne a minták nagyobb vizsgálatára (az omikront egy magánlabor mutatta ki először Magyarországon). A Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint 15 esetben mutatták ki a minták közül az omikront, ennél most már egészen biztosan sokkal nagyobb az arány.

Röst Gergely szerint az enyhe korlátozó intézkedések nyilván kedveznek az omikron terjedésének, de van pár olyan tényező is, ami nekünk kedvez.

1. Még csak most vagyunk túl egy nagy delta hullám csúcsán, emiatt sok a frissen átesett immunis.
2. A téli iskolai szünet is jókor jön.
3. A harmadik dózisokban is viszonylag jól állunk, és nagy számban ezek is frissek az oltási hetek miatt. Ez azért is fontos, mert az most már kezd egyértelművé válni, hogy a három dózis sokkal jobb védelmet ad az omikron ellen, mint a kettő.

A Portfolio felhívja a figyelmet arra, hogy Röst Gergelynek és kollégáinak most jelent meg tanulmánya a medRxiv tudományos portálon (egyelőre preprint, vagyis szakmai bírálaton még át nem esett tanulmány) az omikron variáns által okozott új járványhullámok lehetséges következményeiről. Modellezték a népesség védettségi szintjének, a vírus lehetséges áttörésének és az új variáns immunitáskerülő képességének hatását is. A lényeg: akármilyen kombinációval számolnak, az a védekezés, ami a delta kordában tartására még éppen elég volt, az omikron ellen már kevés lesz.