Putyin elindította az atomfegyveres hadgyakorlatot, az USA szerint az orosz hadsereg közelebb húzódott az ukrán határhoz

külföld
2022 február 19., 14:11
comments 10

Vlagyimir Putyin orosz elnök elindította a nukleáris képességű hadászati eszközöket is felvonultató hadgyakorlatot, amelyet személyesen felügyel Lukasenka fehérorosz elnök oldalán egy moszkvai vezérlőből. A nyugati szövetségesek közben attól tartanak, hogy a határon felsorakozó, becsléseik szerint 190 ezer fős orosz haderő napokon belül megtámadhatja Ukrajnát.

Az USA védelmi minisztere, Lloyd Austin azt mondta, hogy az orosz erők elkezdtek még közelebb húzódni a határhoz. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy továbbra is reméli, Putyin az utolsó pillanatban visszakozik, az invázió még elkerülhető.

Oroszország továbbra is az ellenkezőjét állítja, szerintük az utóbbi napokban csapatokat rendeltek vissza. Műholdképek azonban épp azt mutatják, hogy rendkívüli orosz csapatmozgások zajlanak a legérzékenyebb területeken.

Részlet a hadgyakorlatról kiadott hivatalos videóból
photo_camera Részlet a hadgyakorlatról kiadott hivatalos videóból Fotó: Sputnik via AFP

Az Ukrajnából kiszakított, orosz felügyelet alatti területeken az oroszpárti szakadárok ugyanakkor teljes mozgósítást rendeltek el, miután a nőket és gyerekeket Oroszországba menekítették, egy szerintük küszöbön álló ukrán támadás elől. Kijev ezt hevesen tagadja, és az USA-val egybehangzóan állítja, hogy az ukránoknak semmi érdekük nem fűződik a támadáshoz, ami után nyilván lerohanná őket a készenlétbe helyezett orosz hadsereg. Állításuk szerint az oroszok éppen ürügyet keresnek, sőt ürügyeket kreálnak, amelyekre hivatkozva támadásba lendülhetnek. A Reuters cikke szerint

Moszkva szombaton be is jelentette, hogy két ukrán lövedék csapódott be orosz területen.

Joe Biden magyar idő szerint péntek este arról beszélt, hogy ezen a ponton biztos benne: Putyin meghozta az invázióról szóló döntést, és az napokon belül megindulhat. Ilyesmit többször kilátásba helyezett az elmúlt hetekben - hogy ennek mi az értelme és mi a kockázata, arról ebben a cikkben írtunk hosszabban. Ennek ellenére az amerikai elnök elmondása szerint fenn akarja tartani a diplomáciai csatornákat, és dolgozik a békéért. Kamala Harris alelnök ma ismét nagyon kemény gazdasági szankciókkal fenyegette Oroszországot, ha megtámadnák Ukrajnát.

„Durva kísérlet a nemzetközi rend felülírására”

Moszkva szándékosan támaszt teljesíthetetlen követeléseket a NATO-val szemben - jelentette ki szombaton Jens Stoltenberg a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC). A NATO főtitkára szerint a legnagyobb veszélyt a nagyarányú katonai mozgósítás és a háborús retorika elegye jelenti, melynek révén az orosz vezetés teljesíthetetlen elvárásokat támaszt a NATO felé, majd katonai következményekkel fenyegetőzik.

Stoltenberg az alapvető európai értékek és az európai biztonság elleni nyílt támadással vádolta Moszkvát, és hangsúlyozta, hogy a NATO tagországai teljes mértékben elkötelezettek egymás védelmében.

Bár Moszkva megpróbálja visszaforgatni a történelem kerekét azáltal, hogy újrateremtené a Szovjetunió idején fennálló befolyási övezetét, a NATO-tagországok egységesek,

„és minden szükséges lépést megtesznek a saját és szövetségeseik védelmében" - mondta a főtitkár. Felszólította Moszkvát, hogy bejelentésének megfelelően vonja ki csapatait Ukrajna térségéből. Mint mondta, „még nem késő megváltoztatni az események menetét, és visszafordulni a szakadék széléről”.

photo_camera Stoltenberg és Olaf Scholz német kancellár Münchenben Fotó: SVEN HOPPE/dpa Picture-Alliance via AFP

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szintén Münchenben beszélt arról, hogy Oroszország jövőbeni gazdasági boldogulását kockáztatja Ukrajna esetleges megszállásával, egy ilyen lépés ugyanis rendkívül súlyos pénzügyi és gazdasági szankciókat vonna maga után. Azzal vádolta Moszkvát, hogy „durva kísérletet tesz a nemzetközi rend szabályainak felülírására”. Az MTI összefoglalója szerint azt vetette az orosz kormány szemére, hogy - Kínával együtt - a nemzetközi status quo megváltoztatására törekszik, az erősebb jogát a jogállamiság fölé helyezné, az önrendelkezés helyébe pedig a megfélemlítést állítaná. A konferenciát egyébként 1991 óta először orosz résztvevők nélkül rendezték.

Olaf Scholz szerint nevetséges Vlagyimir Putyin orosz elnök azon kijelentése, hogy népirtás zajlik a kelet-ukrajnai Donyec-medencében. Az orosz-ukrán konfliktus diplomáciai rendezésének esélyéről szólva a német kancellár hangsúlyozta:

„nem lehetünk naivak”, és „észre kell vennünk, amit látunk”, jelesül azt, hogy minden katonai feltétel adott az Ukrajna elleni orosz támadáshoz.

A folyamatok alakulását azonban nem lehet megjósolni, „valamilyen hübriszvírussal fertőződhetett meg”, aki ilyesmire vállalkozik. Az viszont biztos, hogy nincs napirenden Ukrajna NATO-tagsága, pedig Putyin éppen Ukrajna esetleges felvételének kockázatával indokolja tetteit - mondta.

Kibertámadás az ukrán kormány ellen

Nem Oroszország a felelős az ukrán kormányzati és banki honlapokat ért kibertámadásokért - közölte szombati Twitter-üzenetében a washingtoni orosz nagykövetség. A képviselet megalapozatlannak nevezte azokat az állításokat, melyek szerint Moszkva áll a támadások mögött, hangsúlyozva, hogy az orosz fél sosem hajtott végre ehhez hasonló „rosszindulatú” támadásokat a kibertérben - ami, hát, különösen bátor kijelentés.

Anne Neuberger helyettes amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó pénteken Moszkvát tette felelőssé a DDOS, azaz elosztott szolgáltatásmegtagadással járó túlterheléses kibertámadásokért, amelyek egy időre megbénították az ukrán védelmi minisztérium, a fegyveres erők, valamint két állami pénzintézet weboldalát.

Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök fegyvereket tekint meg február 16-án
photo_camera Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök fegyvereket tekint meg február 16-án Fotó: HANDOUT/AFP

A támadásról Kijev kedden adott hírt. Az ukrán védelmi minisztérium szerdai közlése szerint az Egyesült Államoktól kaptak azonnali segítséget a kibertámadás elhárításához. „A támadók biztosan tudták, hogy az oldal védett a klasszikus DDOS-támadásokkal szemben, ezért az oldal kódjában kerestek sebezhetőséget. Megállapíthatjuk, hogy ez, sajnos, sikerült nekik. Szakértőink - felismerve, hogy az oldal DDOS-támadásnak van kitéve -, átfuttatták a teljes forgalmat egy, az Egyesült Államokban működő kiegészítő védelmi alkalmazáson” - közölte a védelmi tárca az MTI szerint.

Mihajlo Fedorov ukrán digitális fejlesztési miniszter a legutóbbi kibertámadást a kormányzati oldalak és a bankszektor elleni eddigi „legnagyobb DDOS-támadásnak” nevezte Ukrajna történetében. A hatóságok szerint a támadók célja Ukrajna belső helyzetének destabilizálása és a pánikkeltés volt.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.