Csehország után Románia is kilép a budapesti székhelyű, orosz többségi tulajdonú Nemzetközi Beruházási Bankból (NBB) az orosz-ukrán háború miatt – írja a Telex a román Adevarulra hivatkozva. Az orosz befolyás alatt álló NBB-nek kilenc volt vagy jelenlegi szocialista ország a tagja, amelyeket pénteken a szintén tag Csehország szólított fel a szervezetből való kilépésre.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter csütörtökön a budapesti orosz nagykövetség előtt tartott tüntetésen felszólította a kormányt, hogy ne csak támogassa az EU és a NATO közös álláspontját az orosz-ukrán háború ügyében, hanem az oroszokkal szembeni szankcióként azonnal függessze fel Paks 2 engedélyezési eljárását, és utasítsa ki Magyarország területéről az általa „orosz kémbanknak” nevezett orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankot, ami a magyar parlament döntése értelmében mentes a magyar hatóságok felügyelete alól.

Ahogy a Telex írja, a Nemzetközi Beruházási Bankot 1970-ben hozták létre a KGST-országok gazdasági fejlődésének előremozdításáért, akkor a keleti blokk minden országa tag volt még, a rendszerváltás után viszont veszített jelentőségéből, és az Európai Unión belüli tagok egymás után léptek ki belőle. 2012-ben Vlagyimir Putyin élesztette újjá a a bankot Moszkvában, 2015-ben pedig Magyarország is visszalépett a szervezetbe.

A szervezetben Oroszországnak van a legnagyobb részesedése, a második legnagyobb tulajdonos Magyarország. Csehország és Románia kilépésével az oroszoknak 50 százalék felettire növekedik a részesedése. A Napi.hu szerint mivel a bank az ENSZ-nél van bejegyezve, nem vonatkoznak rá a háború miatt bevezetett nyugati szankciók.

A Telex azt is kiemelte, hogy az NBB budapesti székházát tavaly áprilisban Varga Mihály pénzügyminiszter adta át, augusztusban pedig Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Szijjártó Péterrel együtt nézte meg az épületet.